Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1986-01-08
í megfelelő s ez a vállalat jövedelmezőségét rontja. A beszámolók jelezték, hogy az "úgynevezett hajrá" ma már nem csupán az év végére jellemző, s ennek sok esetben következménye az aránytalanul magas túlóráztatás, a nem megfelelő minőség, ezekre az időszdokra eső rendkívül nagy leterhelés. A magas óraszámú tulmunkavégzést elvileg helytelenítik a szakszervezeti alapszervezetek, de azt jogosítványaikból adódóan általában nem akadályozzák meg. Az egyes ágazatok sajátos problémái jól érzékelhetőek voltak. A közlekedés területén a beszámolók és a hozzászólók egyaránt gondként vetették fel a gépjárműpark elöregedését. A közalkal^ mazottakat tömörítő területen a számitógépes technika gyorsabb ' bevezetését, a pálya vonzerejének növelését sürgették. A kereskedelmi területen az ágazat anyagi lemaradása kapott nagyobb hangsúlyt. A Vasas szakszervezethez tartozó szervezetekben elsősorban a vállalatok pénzügyi és műszaki fejlesztési helyzetének javítását tartották súlyponti kérdésnek. A kedvező tapasztalatokra építve igényként vetődött fel a belső érdekeltségi rendszer, az ösztönzés további fejlesztése, a munkavégzés főmunkaidőn belüli feltételeinek javítása, a több és színvonalasabb munkavégzést követően a magasabb jövedelemhez való hozzájutás lehetőségének biztosítása. \ Élesen vetődtek fel egyes szakmák most már krónikussá váló munkaf' erő gondjai /öntő, kovács, forgácsoló, lakatos stb./. Javasolták a vállalatok és az oktatási intézmények /szakmunkásképző, felsőfokú okt. int./ közötti kapcsolatok,együttműködés szorosabbá tételét, javítását. A szakszervezeti tagságot a segítő, altató hozzáállás jellemezte döntően a tanácskozásokon. Kedvező tapasztalat, hogy a megemelkedett követelmények a tanácskozások előterjesztéseiben, a vitákban is egyre jobban érződött. Növekvő mértékben jelentkezett annak kollektív keresése, hogy miként kell megteremteni a jobb, a minőségibb munka helyi feltételeit. Elismeréssel szóltak arról, hogy a szakszervezeti bizottságok, bizalmi testületek többségének részvétele a vállalati célkitűzések kialakításában eredményesebb. A tanácskozásokon kifejeződött a szervezett dolgozók tenni- i akarása, felelősségérzete, a gazdasági eredményekért. '| 78 #ffe. | ' _____________________________________________________________________________________________ I . ’ n .....- i* ....— - ■ ■—— ........-ii — ■ ■' -- 2 -