Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1986-09-03

1 I v. f'í I ' . ■■■• i".'| I- 4 -A gazdálkodó egységek száméra a mennyiségi hiánynál lényegesen nagyobb gondot okoz a "strukturális" munkaerőhiány. A legnagyobb problémák a kohászatban és a nehéz körülmények között végzett, bonyolult szakismeretet igénylő szakmacsoportokban vannak. A fe­szültségek feloldására tett intézkedések közül: a külföldi munka­erővel történő helyettesítés és a VGM-k további kiterjesztése el­sősorban költségnövelő hatásán keresztül; mig a "bérverseny" köve- i telményeinek való egyoldalú megfelelés a munkaerő piaci pozíciói­nak túlzott megerősödésén, a vállalatok kiszolgáltatottságának I erősítésén keresztül okoz gondot. Az átlagkeresetek - kifejezve a vállalatok eltérő lehetőségeit - | ^ jelentős különbségeket takarnak. Az előző év hasonló időszakához képest 10$-ot lényegesen meghaladó keresetnövelést hajtott végre az Akku /111,8$/, a GYGV /111,8#/, CSIV /110,2#/ a Nyomdaipari és Grafikai V. /118,9$/ PORCON /114,5$/ az AUTÓVILL /112,9$/, és a SPIRÁL /122,7$/ mig 5# alatt csak a vállalatok töredéke maradt. /Lemezárugyár, Láng, Ganz Danubius Hajó/ A keresetek növekedése több vállalat esetében már most meghaladja az 1986-ra tervezett szintet /AUTÓVILL 104,4$, OFOTÉRT 102,8$/. Lényeges, hogy a keresetek és a teljesítmények közötti összhang a vállalatok döntő többségénél biztosított, ugyanakkor még mindig tapasztalható ettől eltérő jelenöég is. Néhány vállalat esetében a keresetek növekedése meghaladja a teljesítmények növekedési üte­mét. /AUTÓVILL, PORCON, Hungarocork Amorim Kft/ Tapasztalható, ^ ‘ hogy a kedvezőtlen helyzetű vállalatok is a keresetek növelésére I törekszenek a munkaerő megtartása érdekében. A termelési feltételek közül - tovagyűrűző hatásai miatt - az anyag­ellátás okozza a vállalatok számára a legnagyobb gondot. ] ■ ......................................... i A kedvezőtlen hatások - döntően az alapanyagellátás esetében ront­ják a termelés és az értékesítés ütemességét, nehezítik a készlet­­gazdálkodást, növelik a vállalatok költségeit, dezorganizálják a vállalatközi kapcsolatokat, gátolják az exportálható árualapok bő­vítésének lehetőségeit, fokozzák az importigényeket. /M/k i I Mfiííl 1 I M I I 1 | Go í s ' j —- -■ — - w. .. - , . ...- ■------- - — - - -- ------ — — - -____- —______________________________________: r ' -------------------------------­­— ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom