Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1986-07-09
_ 'r -' T I 4 orientálódnak, s akkor fordulnak a politikai képzés irányába, amikor már azon a területen nem kívánnak, vagy nem tudnak továbbtanulni. Továbbá a 80-as években végzett országos ifjúságkutatások eredményei is arra engednek következtetni, hogy a fiatalok körébon eltávolodás tapasztálba- L tó a politikától és ennek következtében annak képzési rendszerétől is. 2 következtetésnek . látszólag ellentmond az a tény, rnelyszerint a III. évfolyamhoz viszonyítva az I. évfolyamon a fiatalok (30 av alattiak) aránya 12'0-ról ^ I8k)-ra növekedett. A tulajdonképpeni problémát a közópko[ rúakhoz viszonyított arányokban látjuk, mely az emelkedő tendencia ellenére is igen alacsony. ; j- a középkorosztály az, mely elsősorban a káderutánpótlás t f bázisa, így sokuknak szükségessé válik a középfokú politikai végzettség megszerzése. A 30 év alattiak 6,j-a, a 31-45 év közöttiek 12;j-a, a 46 év 1 ’ | felettiek 15‘j~a rendelkezik felsőfokú állami iskolai végzettséggel. A 30 év alattiak 16>j-a, a másik két korosztály 12, 13^-a jött csupán a továbbtanulás szándékával ez iskolára. Következésképpen elmondható, hogy a káderképzésen túl az iskolának - a fiatalok körében - hézagpótló fűnkciója is van, olyan értelemben, hogy az állami iskolai rendszerbe valamilyen okból be nem fért fiatalok ,.gyűjtőmedeneóje" is lehet egyúttal. b./ Az évfolyamok megoszlása egyfelől jelzi az utánpótlás problémáját, (bár még nőm súlyos) másfelől a lemorzsolódás tendenciáját, amik a presztizscsökkenós ill. a tartalmi követelmények, az oktatott anyag használhatóságára, korszerűségére ill. annak hiányára utalnak. Csali példaként: az elsőévesek 19';j-a tartja korszerűnek az itt kapott ismereteket, a másodévesek 17, a harmadéveseknek (akik a logtapasztaltabbak) már csak 9-j-a. 3/f _ _________________ -—— ■ ^ m"- — ■ ■ —
