Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1985-12-18

■ " !< í I i- 5 -j Az import an.yaghelyzet megítélése sajátos helyzetet tükröz, összessé­gében a termelést gátló tényezőként nem jelentkezett, mert bár végül is ' vállalataink hozzájutottak a nélkülözhetetlen importhoz, de a be­érkezés ütemtelensége azonban nem egy esetben komoly fennakadásokat okozott. Több vállalatunk jelzi, hogy "megoldottá' az importkiváltást; de - különösen az év végére - egyre jellemzőbb lett azi"importvissza­­terelést" jelző gazdálkodók száma. A minőséget nem veszélyeztető im­­| portkiváltás tartalékaink feltárásában vállalataink jelentősen előre­haladtak. I Az importengedélyezési eljárás lassult. Esetenként a szigorú import­korlátozás alá nem vont vállalatok teret nyertek a piacon a korláto­­__ O zott lehetőségű vállalatokkal szemben. A forintban megállapított be­­^ ! , , , hozatali kontingens az árfolyamváltozást nem követi. A dolgozók átlagkeresete az országos átlagnak megfelelően alakul; növekedése - jelentős különbségek mellett - 4-7$ közötti. Az idei év kiemelkedő szerepet játszó szabályozóeleméről - az új keresetszint­szabályozásról - vállalataink döntő többsége kedvezően nyilatkozott. Ezek fő eleme: az új rendszer lehetőséget nyújt a differenciálásra, a teljesítményelv fokozottabb érvényesítésére. A vállalataink gazdálkodására gyakorolt pozitiv hatások:- gyengült a létszámhigitásban való érdekeltség- a szintszabályozás követelményeinek megfelelően alakították át ^ néhány vállalatunknál a belső érdekeltségi rendszert /növekvő szerepe van az egyösszegű bérutalványnak, nőtt a prémiumok ori­entáló és ösztönző szerepe stb./- néhány esetben reális útként jártak a felesleges létszám leé­pítésén. A vállalatok bérgazdálkodása összességében azonban 1985. egyik leg­sajátosabb jelenségét tükrözte. Miközben a bérfejlesztések mértéke nem haladta meg /több esetben nem is érte el/ a tervezett mértéket; a termelés bázishoz mért alakulása miatt azonban - bár nem jelentős mértékben, de - teljesítményei teljes egészében nem fedezett jövedel­mek is kifizetésre kerültek. A termelés-értékesítés és a jövedelmek között jelentős eltérés tapasztalható a Magyar Acél, KGYV, Afi Autója­vító vállalatoknál. Ennek egyik magyarázata a létszámhelyzet alakulása 1 G'A i--------——— ............................ ......] S?*-! '» /.Irt y ' * ■ íj*

Next

/
Oldalképek
Tartalom