Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1984-01-04

- 3 -nyúltak a szülők, aztán a tanárok véleményére is adnak, bár más fel­nőttek, barátok, iskolatársak is hatnak. Ez a hatás-rendszer további elemzése sok iskolai feladatot takar a nevelők számára. X, Elsősorban a morális, erkölcsi nevelt: ép; szintién akartunk levon­ni következtetéseket. Azt kerestük, hogy felismerik-e a társadalmunk erkölcsi törvényeit és tetteikben mértéknek tekintik-e, szóval milyen az értékrendjük. Figyelembe vettük, hogy itt fokozatokat kell megál­lapítani, éppen a fejlődő serdülők miatt s így 1.emocionális; 2.nor­matív; 3.követelmény; A.alapelvek; 5.eszmények szintjeit megkülönböz­tetve kerestük a válaszokat. Az esetek döntő többségében a tanulók ismerik, tudják mi a pozi­­fb tív válasz. Mondhatjuk, hogy ezek értékrendjükbe beépülőben vannak. Természetesen az I.-II. osztályosoknál még: emocionális szinezetü és jellemzi őket a közösségi magatartással kapcsolatos értékek elismeré­se /nyílt, emberszerető, segítőkészség, vonásai - 82 %/, a munkával kapcsolatos jegyek, mint a köteles, égtudás, szorgalom kisebb mértékű /17 %/• E korosztálynál a hazaszeretet a béke védelme, az államhoz való viszony kevésbé található a személyiségjegyek közé felsorolva, i . | KI i y Más megnyilatkozásaikban viszont azt látjuk, hogy elég pontosan tud­ják Magyarország helyét a világban ezt jónak t: rtják, sőt büszkék erre /95 %/. Arra az indirekt kérdésre, hogy hol szeretne élni, ha nem Magyarországon, jelentős hányad azt írta, hogy mindenképp itt a hazám, mert jól élünk, mert itt béke van stb. A III.-IV. évfolyamon a tanulók vélekedése, értékelése jelentős szin­­^ vonal emelkedést mutat; sorrendi változásokat látunk, hangsulyátto­­lódást: például az erkölcsi érték elsősorban a munkához való viszonyt jelenti /66 >6/, ezt követik a közösségi normák értékelései /32 %/, a IV.évfolyamon a morális vonások elismerése uralkodik /megbízható­ság, lelkiismeretesség, bátorság, igazságért vívott harc/. /italában a szocialista hazaszeretet a III. IV.-esek részéről elég jól körülírt fogalom, azonban a válaszok általában tankönyvizüek, s mintegy különválasztják a definíciót a fogalommagyarázatot a haza ü­­gye iránti érdeklődéstől, mert a helytállást máshol abban látják, hogy aktivan részt kel] venni a közösségi életben, az államvezetés­sel egyet kell érteni, védeni kell a társadalmi tulajdont. Az irodalmi rnü megértése, értékelése, elemzése főként arra adott vá­laszt, hogy a megjelölt kapcsolatok közül Helyeket részesítik előny­ben; így az ember és ember közötti barátságot 55 %-ban, az ember és a haza közti kapcsolatot 30 gó-ban, az ember és a természet közötti 4 ________________________________________________£$._____________________________________________ ■--- — ———---■------________________________________________________________________________j w j

Next

/
Oldalképek
Tartalom