Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1984-12-19

9’ w- 15 -Az irányitó munkában gond, hogy a testületek határozataiban nem konkrét az alapszervezetek feladatainak meghatározása. A fe­ladatok meghatározásánál nem veszik figyelembe az alapszervezetek helyzetét, lehetőségeit, nem rendszeresek a reszortos értekezle­tek, kevés módszerbeli segitséget kapnak munkájukhoz. Elvárják tőlük, hogy fokozzák hatásukat a gazdaságosabb, jövedelmezőbb gazdálkodásban, a tömegszervezetek munkája színvonalának ja­­vitásában. Szükségesnek tartotta a tagság a pártellenőrzés hatékonyságának javítását. A párt ellenőrzés során jobban figyelembe legyen véve a tagság véleménye. Az ellenőrzések segitsék elő a problémák, , feszültségek, az eredményes végrehajtást akadályozó gondok fel­| -tárását, megoldását. I A kerületi PB irányitó, ellenőrző, segitő tevékenységét jónak értékelték. Előrelépést tapasztaltai; a reszortos értekezletek tervszerűségében, tartalmában, több módszerbeli segitséget nyújt. ; Az a megítélésük, hogy kellő önállóságot biztosit.a kerületi Párt­| bizottság a pártszervezetek munkájának végzéséhez. Az instrukto-I rok munkáját többségében jónak értékelték, hasznosnak, igénylik, hogy a jelenleginél többet legyenek a területen, a párttagok között. A követelmények meghatározásakor kérik, hogy jobban vegye figyelembe a szervezet lehetőségeit. /Pl.: MŐR állományépités, tagfelvétel/ Esetenként a feladatok végrehajtására biztosított E , & | O határidőket rövidnek tartják. I I A kádermunka tapasztalatairól elsősorban a beszámolók szólta!;, I a korábbiaknál valamelyest önkritikusabb hangvételben, ^em sike-I rült tervszerű, színvonalas kádermunkát végezni azokban a szerve-I zetekben, ahol az objektív okok az átlagosnál nagyobb mértékben I jelentkeztek /kilépések, munkaerő átcsoportositás, külföldi I munkavállalás/. Legnagyobb gondot a fiatalok csökkenő, alacsony I aránya jelentette. Nem sikerült a káderképzés lehetőségeit jól I kihasználni az utánpótlás felkészítésében. Elsősorban a funkció-I bán lévők beiskolázására fordítottak figyelmet. Nem tartották I kellően összehangoltnak, koordináltnak a társadalmi szerveze-I tekkel a kádermunkát egyes helyeken a hozzászólók. Gazdasági-----——-— -----------—_ r " ~ >

Next

/
Oldalképek
Tartalom