Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1982-05-05
# MÍ Az idősebb oktatók mobilitása, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett a főorvosi kinevezések száma, meglehetősen kevés és ez visszahat az oktatói káderállomány alakulására. Az idősebb oktatók többsége hosszabb-rövidebb időt töltött tanulmányúton, nyelvtudásuk megfelel az orvostudományi egyetemek | átlagának. 1 Politikai-ideológiai felkészültségük elsősorban a szervezett politikai oktatásban való részvétellel mérhető le, amelyet a 3.TÁBLÁZAT mutat. Az egyetemi tanárok politikai oktatása az évente 4-é alkalommal szervezett konferenciás előadások formájában történik, út egyetemi tanár az MSZMP Budapesti Bizottsága által szervezett 10 hetes vezetőképző tanfolyamon vett részt. k A minősítések elkészítésében az állami vezetés rendszeresen támaszkodik az illetékes pártszervezet, szakszervezet és a KISZ szervezet véleményére az egyeztetett hatásköri besorolás alapján. A határidős rendelettel mindinkább határozottan élnek a szervezeti egységek vezetői; az elmúlt években az oktatói követelményeket figyelembe véve több oktató munkaviszonyának meghosszabbítását az illetékes állami vezető nem javasolta. Egészségügyi Főiskolai Kar működése. A főiskolai képzés személyi és tárgyi feltételei az V.ötéves tervidőszakban fokozatosan kialakultak. A nappali tagozaton 4 szakon, továbbá 3 levelező szakon folyik a képzés, de ehhez járul akkorábban végzett, középfokú végzettségű dolgozók kiegészítő képzése. A Főiskolai Kar hallgatóinak létszámát és a szociális összetételét a 4.5.6.TÁBLÁZAT mutatja. A Főiskolai Kar oktatói létszáma sem mennyiségi szempontból, sem a minőségi összetétel miatt nem kedvező. Közel 400 "külső" óraadó foglalkoztatása miatt az oktató-nevelő munka egységes, magas színvonalú biztosítása csak nehezen valósítható meg. Más oldalról, a főfoglalkozású oktatók között kevés az orvosi diplomás és az elmúlt években meglehetősen nagy volt a kicserélődés. A főiskolai képzés elméleti színvonala elismerésre méltó, a gyakorlati képzés további javitása az elkövetkező évek feladata. Gondot okozott, hogy a munkaköri leírásokra csak 1981-ben került sor és a főiskolai végzettségű dolgozók beilleszkedése mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről egyes szakok esetében nem volt zavartalan. A munkaköri leirások kiadása és tudatosítása a munkáltat óknál nyilvánvalóan megkönnyíti a pályakezdő főiskolai végzettségű dolgozok beilleszkedését. Egyes szakokon /pl.közegészségügyi- járványügyi ellenőrképzés/ a felvételre jelentkező száma az elmúlt években fokozatosan csökkent, a keretszámot a jelentkezők nem töltötték ki. Más szakok esetében is indokolt a főiskolai végzettségű dolgozók iránti munkaerőigény felmérése és ennek megfelelően a keretszámok időszakos módosítása. A végzett hallgatók I elhelyezkedésénél ugyanazokat a mobilitást gátló tényezőket lehet I tapasztalni, mint az egyetemi diplomásoknál /városhoz való kötődés, i szociális háttér, lákásprobléma/. n L __________________________________________________________________________——------1 ■ "j • U 8
