Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1981-01-04

Kimondja, hogy bérből és fizetésből élőknél az előző naptári évben elért és nyugdíj járulék fizetésére kötelezett keresetből kell kiindulni, melyet társadalombiztosítási jogszabály rögzit.

E jogszabály 1980. 6.sz. Magyar Közlönyben jelent meg. Rögzíti, hogy mi után kell, s mi után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni.

E szerint nyugdíjjárulékot kell fizetni:

I a munkáltatótól kapott időbér, teljesitmónybér, havidij, személyi fizetés, bérpótlékok és természetbeni juttatás mellett a bérköltség, a béralap, a részesedési alap, a jutalmazási keret terhére kifizetett prémium, a jutalék, a jutalom, a hűségjutalom, a nyereség terhére fizetett prémium és jutalom, k az év végi részesedés, valamint az ipari szövetkezetek tagjai részére kifizetett osztalék után. / Kivétel a kitüntetéssel járó jutalom !/

/E jogszabályra való utalás a Titkári Tájékoztató előszavában van !/

I I

Korábban - a tárgyév január havi törvényes munkaidőre kifizetett bér, amit a munkanapok száma is befolyásolt, illetve a premizált munkakörökben az előző évben fizetett prémium 1/12-ed része volt a meghatározó. Ez esetben a tárgyévi bérfejlesztés is beszámításra került.

Továbbra sem képez tagdíjalapot:- túlóra, a különböző műszakpótlékok, a veszélyességi pótlékok

és újként - a túlóra átalány- ebédidő /1982-től a munkarendet e nélkül kell meghatározni/- és a kereset alapján levont nyugdijjárulók összege

A tagdijat változatlanul egy évben egyszer,az előző naptári évben jánuár 1. - december 31. közötti kereset alapján kell megállapítani az első negyedévben.

Nem képezte tagdijfizetés alapját:- a természetbeni juttatás- a jutalom, hűségjutalom /törzsgárda/

( 31 i

f j