Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1980-01-16

ij III* A szocialista brigádmozgalom szervezeti fejlődése. A vizsgált időszakban az összdolgozók létszámának csökkenése, illetve stagnálása mellett nőtt a szocialista brigádmozgalomban résztvevők száma és ennek következtében a dolgozók közül bri­­gádmozgalómban résztvevők aránya is a korábbi 52 %-kal szemben i eléri az 57 %-ot. A szervezettség növekedése elsősorban a nagyipari munkásság körében Jellemző, bár Jelentős emelkedés volt a szövetkezeti szektorben is. Az iparon belül az átlagot meghaladó a szervezettség a nehéz­­ipar, a közlekedés területén /64-66 %/, mig alacsony /36-38 %/ a kereskedelem és a könnyűipar területén. A kereskedelemben tapasztalható alacsonyabb - a korábbi idő­szakhoz képest azonban dinamikusan növekvő - szervezettség magyarázatét a szétszórt munkaterületek, az eltérő illetve változó munkarend adja, mig a könnyűipari vállalatoknál a techno­lógiai rekonstrukció eredményeként az egy-egy üzemrészben dol­gozók száma csökkent; munkarendjük, a technológiából következő elszámolási, bérezési rendszer inkább az egyéni versenyformák terjedésének kedvez. A muria Jellegéből, szervezeti feltételeiből következően a fizikai dolgozók brigádmozgalomban való részvételének aránya Jelentősen meghaladja a nem fizikai dolgozókét, /62, 111. 40 %/, bár az utóbbi években a nagyobb mértékű növekedés a nem fizikai területen következett be. Gondot okoz azonban, hogy a nem fizikai területen bekövetkező növekedést nem követte e terület Jellegének megfelelő vállalá­si formák - konkrét, mérhető feladatok - fejlődése. A brigádmozgalomban való részvételükhöz a terület Jellegének megfelelő feladatok kitűzésének - kedvező feltételeket bizto­sítottak az egyre nagyobb számban megalakult komplex brigádok. Ezek a közösségek elsősorban adott technológiák, termékek teljes útját végigkísérhetik - a rajzasztaltól a kivitelezésig és igy biztositható a tervező, termelő, kivitelező közvetlen tapaszta­latainak, ötleteinek tényleges hasznositása. I- 5 -'___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom