Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1976-04-01
j i- 10 -4.2 A fontosabb szervezési területek áttekintése 4.21^ A vállalat vezetési rendszerének változása, a központi és gyáregységi szervezetek viszonyának alakulása. Az MHD. nagy hagyományokkal rendelkező önálló gyárakból alakult. Az 1968-ban kialakított vállalati vezetési rendszer meghatározott alapvető gyes-i működési területek egységes kiépítését eredményezte /gyes-i felső vezetés, műszaki előkészítés, anyag és raktargazdálkodási szervezet, üzemgazdasági terület, stb./, azonban az egységesi- I tett működési területek szubjektív és objektív okokból az elmúlt időszak során eltérően alakultak. /így pld. norma szervezet, termelés területi vezetés, fővállalkozói irodák szervezete, stb./ A jelenlegi vállalati gyes-i vezetési rendszer igy csak nagy vonalakban tekinthető egységes rendszernek, az eltérő szervezeti felépítés, az in- ^ formációk eltérő bontású és csoportositásu feldolgozása miatt. A vállalat vezetési és irányítási rendszerének változása , szoros összefüggésben álla népgazdaság irányítási rendszerének, a vállalatok önállóságának, hatáskörének és jogainak változásával. így az utóbbi időben megnőtt a gyáregységek gazdálkodási önállósága, ezzel egyidejűleg a felelőssege. Ezt tükrözi a vállalati tervmetodika is. A központi és gyáregységi szervek kapcsolatát alapvetően a központi, illetve a gyáregységi szervek hatásköre határozza meg. Az utóbbi időszakban e téren jelentős változások voltak abban az irányban, hogy- az érdemi intézés, az operativ tevékenységek a gyes-ben történjenek, ^- a központi szervek egyre inkább az irányítás, a kivételeken alapuló beavatkozás elve szerint kapcsolódjanak gyáregységi tevékenységekbe,- egyre inkább a szakmai utasitás, irányítás és felügyelet gyakorlás legyen a legfontosabb központi feladat. Ennek érdekében gyáregységi hatáskörbe kerültek az alábü tevékenységek bonyolítása: kazánértékesités-, gyes-i szabad kapacitások terhelése belföldi megrendelésekkel és szolgáltatásokkal, - operatív szabványosítási és tipizálási feladatok vitele,- újítás,- számlázás, számlaellenőrzés és utókalkuláció,- kapacitás pótló kooperáció kihelyezése,- üzem és állóeszközfenntartás, stb. Problémának ítéljük, hogy a decentralizálás kapcsán egyes területeken a központi szervek a szükségesnél több információt /jelentéseket, kimutatásokat, stb./ kérnek a gyáregységektől. [ ZHSk : > * __________________________ ________________________________U_______________________________________________________________________i
