Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1969-02-13
... -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. — , I \ I —4— Az iskolai végzettséget, a továbbképzés témáját n ni gyszeoüen statisztika végett, a számok öncélú növelése végett kell viz :álni, h an m. azért, mert a továbbképzést nem 1 éhet sponk nitásra bízni, eben nagyobb tervszerűséget kell biztosítani. A hatékonyabb munkát gazda ági és politikai vonatkozásban .gyáránt a rendszeres továbbképzés biztosítja. továbbképzés természetes módja pedig a szervezett tanulás/ gazdasági, politikai, stb./. A továbbképzést természetesen nemcsak szervezetten, a különböző tanfolyamokon kér estül, hanem önképzés utján is biztosítani lehet. Ami a tanulás ei'edményét, a munka hatékonyságát illeti, azt önmagában nem tudjuk mérni, csak egzakt módon, de erre nincs is szükség, a tanulás eredménye az életben a náci munka során, a konkrét feladatok végzésében, a vállalatok gazdasági és politikai eredményeiben realizálódik. A li lyaet értékelését nehezíti: a/ a téma nem első alkalommal van a VB. előtt. A gondot az okozza, ü hogy az gyes vizsgálatok nem azonos elképzelések ér szemlélet ‘ alánján történnek, Előző anyagunkban csak a kommunista gazdasági f-s vezetőkről van szó, mostani vizsgálatunk köre kiszél sedett. Ebben a vizsgál tban mintegy 2ooo fő szerepel, köztük pártonkivüliek is. A gazdasági vez tőkön kívül pedig a párt és KIoZ titkárokról is szó van, ami szintén más kategória. Ebben a felfogásban korábban nem folytattunk vizsgálatot, e ért nincs viszonyítási alánunk. Nem látjuk a fejlődést, bizonyos értelemben az egyes tendenciákat sem. Ezért nem tudjuk eléggé realizálni azt a nagy és szerteágazó munkát, amit a vizsgálat során az osztály ós az egyes elvtársak felolősségt ljesen végeztek, b/ A jelentés főleg stati ztilcoi, reprezentatív felmérés eredményét adja vissza, kevés a politikai következtetés. Minden szociológiai felmérésnek akkor van haszna, akkor tudjuk a nagy munkát jól hasznosítani, ha a számok, az adatok polit'kai, társadalmi értékeléssel párosulnak. Az anyag több nyitott kérdést hagy maga után. Az Írásos anyagból és a vitából kitűnik, hogy: /-\ a/ állandóan növ les zik úgy a gazdasági, mint a mozgalmi szervekben a vezető tisztségben lévő Ív társaiénak mind a szakmai, mid a politikai iskolai végzettsége. b/ egyre növekszik a tanulási igény is, ami a továbbképzésből is látható. Erre az élet kény zeriti az ember két, különösen a vezető beosztásban lévőket. Van azonban olyan tapasztalatunk is - erről I-Iercz .'g et, is beszélt -, hogy az egyes ember k továbbképzési elképzelése, igénye nem mindig esik egybe a vállalati érdekkel, igénnyel. Az a jó, ha az egyéni igény egybe sik a vállalat, a munkahvjly igényével. Vannak olyan vezető beosztásban lévő emberek, akiknek képzése, továbbképzése inkább egyéni mint társadalmi igényt elégit ki. Ezt a tendenciát vissza kell szorítani, miután az egyének képzése jelentős anyagi m gterhelést jelent a vállalat, ül. a társadalom számára, c/ a továbbképzésben a korábbi évekhez viszonyítva több a tervszerűség, a tudatosság, ugyanis a pártbizottságok hatáskörében lévő párt és gazdasági, műszáki káderek képzésére néhány év óta nagyobb gondot gördítünk. Ez áll a szakmai ós a politikai képzésre egyaránt, d/ azt is látjuk, hogy a gazdasági vez.tőknél a szalmái képzés mellett { 6. ^
