Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1968-07-04
u Jellemző továbbá a 26.sz. Mt)M Tanintézet adata, raj33?ozorint'forgácsoló szakmunkásnak a tervezett 102 fővol szómban csak 72 fő, lakatosnak a torvozott 326 fővol szó rabon 2J5 fő. hegesztőnek pádig a torvozott 60 fővol szómban csak 27 fő 30lontkozott az 1967/68-as tanévre. Más a helyzet az autójavító szokmándl, ahol 0 pillanatnyilag kerülőt! szinten'fönnálló munkaerő- hiányból, olőroláthatól lag r.övidosan munkaerő folcslog la hot /541 fő volt az iskoláztatási tervben, a .jo lant koz ők szúrna 1045 fő/, A vizsgált egységűk 1 főre jutó bérszínvonal mutatója /1963,évi torvozott/ 20-2.5 ozor Pt között van eves s"zinton, átlagban 22,9 oPt. Legnagyobb a mutató a KPM és a KGM torülotón /23,6 oPt és 23,4 oPt/, legalacsonyabb a KIM torülotón /20,1 oPt/, k Mivol 0 bázis bérszínvonal mutatók lényegében az 1967. évro tervezett átlagbér mutatók alapján kerültök meghatározásra /kivétol a textilipar/, az egyos ágazatok, vállalatok között meglévő aránytalanságokat n mutató nam csökkentette. Nehéz abszolút számokban összehasonlítva megítélni az egyik vállalat kedvező, vagy kedvezőtlen helyzetét a másik vállalathoz képest bérszínvonal tekintetébon, de említésre méltó pl., hogy az Irodagópipari Vállalat bérszínvonala /23,7 oPt/ több mint ezer Pt-tal magosabb, mint a Medicor Müvek bérszínvonala /22,6 oPt/ és csak kb ezer Pt-tal alacsonyabb, mint az MHD bázisbórszinvonala /24,8 oPt/. Hasonlóan aránytalanság mutatkozik a KPM-hez tartozó vállalatoknál, ahol pl. a MAVAUT Autóbusz^ ovi tó Vállalat, bázis bérszínvonala 24,5 oFt, mig a Személy- és Kisteher Autójovitó Vállalaté 22,3 oFt, a Teherautójavitó Vállalaté pedig csak.21,8 oPt. n Itt szükséges megjegyezni, hogy .a viszonylag magasabb bérszínvonallal rendelkező vállalatok sincsenok .kedvezőbb helyzetben létszám ellátottság szempontjából, mint az alacsonyabb bérszínvonallal ren-' dolkező vállalatok, A tervezett bérfejlesztés mértéke a bázis bérszínvonal mutatóhoz képest kerületi szinten átlag 1,6 %, az 1967.évi tényleges bérszínvonalhoz képest 1,8 %. A 0,2 %-,'Qltérés az 1967. évi bérmegtakarításból adódik. JSzu-n belül az egyes ágazatok^ .méginkább vállaltok bérfejlosztési lehetősége igen nagy eltérést mutat. Legkedvozőbb a helyzet a textilipari vállalatoknál, 3-4- % bérfejlesztési lehetőséggel rendelkeznek /központi keretből biztosított összöggel együtt/. Nagyon kedvezőtlen helyzetben van a KGM vállalatok közül' a Láng,-az MED és a Transvill, mivel bázis bérszínvonal mutatójuk az 1967» évi tényleges bérszínvonalnál alacsonyabban került meghatározásra, mert az 1967. évi átlogbérkerotűket túllépték! I ’l- . • I I " _ ______________________________J2, .________________________________________J 9 ■ ■ a. 1 ... __ _________________. I- 3 -
