Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1968-02-29
I t • é A gazdasági mechanizmus reformjának hatása a v.b. munkájára , a Minisztertanács és a Fővárosi Tanács elvei alapján* f ' ' - . !■ ' : ■ : ■■ V.'^ ’F::| '>■' '-'y ‘ ! I A Központi Bizottság 1966 május 25-26-i ülése és a XX*Pártkongresszus határozatai alapján a Fővárosi Tanács kidolgozta a tanácsi terület uj mechanizmusból adódó tennivalóit. Az állásfoglalás figyelembe vette a Kormány és a Gazdasági Bizottság határozatait. A gazdasági mechanizmus reformjának fő cólkitütóse nagyobb gazdasági hatékonyság és ennek következtében a lakosság sokoldalú szükségleteinek minél magasabb színvonalú kielégítése. A gazdasági irányítás reformja a tanács munkájának két fontos területén érinti a gazdaság irányitó tevékenységet. I 1./ A költségvetés és kerületfejlesztési terv elkészítésével önállóbb gazdálkodást igényel az illetékességi területen, 2./ Az állami munka decentralizálását folytatva az ügyek gyojjs elintézése érdekében. A célkitűzés megvalósítása érdekében a gazdasági irányítás bevezetése után, az irányítás eszközei a terv és költségvetés, a közgazdasági irá- 1 nyitási módszerek melyek alapvetően az anyag;! érdekeltség módszerein nyugszanak, és a közvetlen utasítások. A tervezés oly módon változott, hogy mindenekelőtt figyelembe veszi a népgazdasági terv elfogadása után a fővárosi Tanács tervét és költségvetését. E tervben szerepelnek az egyes kerületi tanácsok jóváhagyott pénzügyi eszközei és szabályzói, /bevételek és állami támogatások/ Ennek ismeretében készül a kerületi költségvetés és fejlesztési terv. A kerületi tanács 5 éves középtávú és éves operatív tervet készít. Költségvetés bevételi forrásait az intézmények működési bevétele, együtt toaen kezelt adó /forgalmi adó, földadó, illetékdijak/ Ezek kerületi felhasználása mint bevétel tervezet#. A vállalatok szövetkezetek nyereségadója, valamint a telekhasználati dij, fővárosi szintű bearfizetóse után a kerületek között ismét felosztásra kerül. A bevételek kiegészítő fedezeti forrása az állami hozzájárulás, mely ma is legnagyobb forintösszeget tesz ki bevételeink között. A fejlesztési alap bevételei között szerepei a községiéjiesztósi alap 50-tol 500.-Ft-ig, a jövedelemadó 20 %-os nagyságrendje, valamint az önkéntes községfejlesztési jozzárulás. Mint uj bevételi forrás ide tartozik! a kommunális adó hx mely az üzemek 2-4 % közötti befizetéséből adódik. A fejlesztési alap forrásai között is szerepei az állami hozzájárulás összege, mely nagyságrendben szintén a legnagyobb, A gazdasági irányítás reformjának megfelelően az 1025/1967 Korm.sz, határozat intézkedik a tanácsok Végrehajtó Bizottságai szakigazgatási szerveinek irányításáról. Kimondja, hogy a tanácsok Végrehajtó Bizottságai irányítják ellenőrzik a szakigazgatási szervek munkáját, A változás a hatósági tevékenységre vonatkozó jogszabályokat nem érinti. A nagyobb hatáskör mellyel a végrehajtó bizottság rendelkezik azt jelenti, hogy az egyes szakágak fejlesztését és azok közötti arányt, a végrehajtó bizottság alakítja ki. Ezért a Végrehajtó Bizottság tagjainak még pontosabb és szélesebb ismeretei szükségessé teszi az apparátus munkájának irányítása. Az 196ü-as tervóv átmeneti jellege megmutatkozik a költségvetés bruttó összegének csökkentésében is. 1967 évben a tervezett költségvetés 150*872,®B)B. forinttal szemben 1968-ban 128.925.000.-Ft. _ __________________________%o1_____________
