Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1967-04-13
* 7- -p-Vi ba: Hegyi elvtárs: Egyetért a határozattal, hogy a kitüntetett szülők gyermekeit a középiskolai felvételeknél figyelembe kell venni. Azonban adódnak konkrétan jeloril.es is olyan gyermekek, akiknek tanulmányi eredménye 3,5. Tehát a felvé beleknél problémákkal küszködnek, hogy az ilyen eredményt elért gyereknél helyesen járnak-e el, segitik-e a gyereket azzal, hogy a magasabb követelményt kívánó középiskolába felvételt nyer. Véleménye, hogy a határozatot nem úgy hajtjuk végre, ahogy a kong-1 resszus ráirányította a figyelmet, hogy a munkás származású, tehetséges fiatalok nyerjenek felvételt. Az igazgatók nem vállalják annak vizsgálatát - ha a gyenge eredményt elérő, de a szülők határozatban biztosított jogoknál fogva kérik a gyerek középiskólába való felvételét és ezért a Párthoz, a tanácshoz fordulnak - hogy helyesen cselekedett-e vagy sem. * f-*\ Moró elvtársnö: Emlékeztet arra, hogy a felszabadulás előtt is bekerültek az egye - 1 - temekre tehetséges munkás és paraszt fiatalok, izeket a papok és apácák kisérték figyelemmel, emelték ki, segi..ették és elhelyezték ! őket zárdában, kollégiumban és igy nevelték megfelelő kádereket a maguk számára. Az osztályfőnöknek nem kell az osztályában minden gyerekkel foglalkozni, de emeljen ki olyan munkás származású gyerekeket, akikkel intenzivebben kell foglalkozni. Ezen a területen-túl a kerület határain foglalkozni kell annak érdekében, hogy a jövő értelmiség, a jövő káderei úgy nevelkedjenek, hogy azokkal szisztematikusan foglalkoznak egészen az egyetem 1 befejezéséig. Király elvtársnö: ^ A származási kategória eltörlése után uj eljárási rendszert csak az egyetemeken dolgoztak ki, ahol csak a pontszámok sorrendjét kellett betartani; de nem tudták mérni sem a tehetséget, sem a ^ rátermettséget. Az 1962/63-aa tanévben nagy nyomás volt a középfokú oktatást álalánossá tenni és a gimnáziumok rovására minden jelentkezőt felvettek, igy bekerültek a gyengébb eredményű gyere- j. kék is. A probléma akkor kezdődött| amikor az egyetemek visszajelezték, hogy , minden évben csökken a fizikai származású gyerekek aránya. Ekkor kezdték a felméréseket és megállapítótták, hogy a munkáslakta kerületekben 3o % körül mozog a munkásszármazáau gyerekek aránya a gimnáziumokban. A kollégiumokkal kapcsolatban : 5 kollégium áll tanácsi felügyelet alatt - összesen 29 kollégium van - , a többi szaktárcák felügyelete! alá tartozik. Az 5 kollégiumban állami gondozott gyerekeket kell elhelyezni. Sok olyan munkásgyerek van, ahol a lakás, szociális, morális helyzet folytán szükséges lenne a kollégium. Fel kellene szabadi báni a merev kereteket. j Az anyag 7. oldalán azt a megfogalmazást, hogy a szülők részéről- a gyerek helyzetében - a kellő ösztönzés sok esetben a szüklátór körűség, az anyagiasság; az a szemlélet, hogy az ált.iskola,vagy középiskola elvégzése után minél előbb keressen a gyerek - véleménye szerint sértő, mert gazdasági kénysier, hogy a család fenntartásához szükséges a gyereke keresete. 4. i i " ' — - ' .....' ~ A m . JaMii i - - ---------------- - .............' - ------------- 7 : - ■ --------- , ■— ■- ■ —' 1 ‘ ' "" ■ ■ ■ ■■ ; » {' ' ' 11* -• - • * -............................................."'' m
