Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1966-10-13
I 4 í' ' f I. A XIII. kerületben lévő műszer és gépipari szövetkezetek tevékeny• ....ségé""a"Tl.~ő?Ivés'"terv T^3s'zálcaBánT.-^ -----------------------------------------A Budapesti Műszer és Gépipari KISZŰV a Vasipari KISZŰV szétválasztásával, 1962. január 2-án alakult. A Szövetség a demokratikus centralizmus szervezeti keretében, a küldöttközgyűlésen megválasztott 31 tagú választmánnyal, 9 tagú vezetőséggel és 5 tagú ellenőrző bizottsággal rendelkezik. A vezetőség elnöke egyúttal a 33 tagú KISZŰV apparátus vezetője. A KISZŰV 4o tagszövetkazet irányitó, ellenőrző és érdekképviseleti szerve. A Szövetséghez 3 szövetkezeti iparág tartozik, nevezetesen: a műszer-, i a gép- és a villamosgépipar. ^ A szövetkezetek tevékenységi köre: egyedi kis és középsorozatu műszerek, villamosgépek, gépi berendezések gyartasa és javitása, uj cikkek gyors, rugalmas kihozatala.- A párt és kormány gazdaságpolitikai irányelvei nyomán az OKISZ által la^pdott II. ötéves terv alapján a KISZŰV küldöttközgyűlése részletesen meghatározta a Szövetségre és tagszövetkőzeteire háruló feladatokat. Oragszövetkezeteink - ezen belül a XIII.kerületi szövetkezetek is -, eredményesen vették ki részüket a népgazdasági tírvekben a szövetkezeti iparra meghatározott feladatokbóla II. ötéves terv előirányzatait maradéktalanul teljesítették. rj , | A XIII.kerületben lévő 9 tagszövetkezetünk termelés növekedése a II.ötéves tervben 76,2 %, exportértékesítés 241,8 %. A termelő létszám 1,2 %os növekedése mellett az egy főre jutó -termelési érték 45 %-kal nőtt. I : A XIII.kerületi szövetkezeteknél a termelési érték felfutása a második ötéves terv ideje alatt a KISZŰV átlaga alatt maradt. Ennek oka elsősorban, hogy a termelő létszám a KISZŰV szintű 14,3 %-kal szemben, mindösz- sze 1,2 %-kal emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, h“gy a XIII.kerületi szövetkezeteknél együttesen a termelés növekedés nagyobb hányada származott a termelékenység növeléséből, mint a többi szövetkezetnél. r\ külkereskedelmi értékesítés növekedése korántsem volt olyan egyenletes, mint KISZŰV-átlagban. Kiugró mértékű növekedés következett be 1962-1963.' évben. 1963*évhez képest viszont a külkereskedelmi értékesítés csökkent. Ennek oka, hogy 1964.évben a Gépszakmai Ktsz-nól csökkentek az igények a. hütőgépipari szerelvények iránt, illetve 1965. évben az Elektrotechnika Kusz álcái korábban gyártott stabilizáborok teljes mértékben kiestek. Ezek a tényezők a termelési érték alakulását is befolyásolták. A termetes szerkezetében számottevő változások következtek be. A gépipar termelési és létszámaránya az ossz-termelésen belül 9-lo %-kal csökkent, a műszeripar részesedési aránya ugyanakkor hasonló mértékben megnövekedett. Folytatódott a termelés koncentrációja. Lényegében - a szövetkezetek tevékenységéhez viszonyítottan -, optimális nagyságrendű szövetkezeti üzemek jöttek létre, előrehaladt a szakosítás, továbbá a gyártmány-spektrum szűkítése. A szövetkezetek a második ötéves terv előirányzatainak tulteljesitése során a népgazdasági é3 a szövetkezeti érdekek összehangolásával rentábilisán tevékenykedtek, vagyonilag erősödtek. Stencilszám: 397/66 • -h _________________________________________________________________________ _______,- - - - - - ———•——■———— ■ ■ .............................. -......... " ■ ■■ ■ ■1 " 1 - . - ^ < .4 -Hfjp . _ .— ■ — —— ...........................---^ —..............................------ " __ - ■- —«■*» - yr * '•-**
