Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1963-09-26
- 6 - f a Magyar Hajó ós Darugyámál 8,4-ről 10,2#-ra, az Acólöntő és Csőgyárnál 5.2«ről 5.5$-ra, Tranazvillnál 2.1-ről 2.5#-ra, a KMGY.-nál 5.2-ről 6.1^-ra növekedett a felhasznált Import anyagok aránya• Ha elszigetelten Is, de találhatók olyan példák, amelyek a népgazdasági éa vállalati érdekek ellentmondását mutatják. Ez különösképp ott mutatkozik, ahol a készgyártmóny súlya a szerződéskötés alapja. Péld. a Komplex KH1.Kér.Vállalat a Lánggépgyár| ral to.terv szerződést köt. Ha a vállalat a gyártmányainak súlyát csökkenti, ez termelési, Illetve export tervének automatikus feszítését Jelenti, A főgyártmányok fajlagos súlya és térfogata a teljesítményükhöz viszonyítva, hasonló világszínvonalon álló külfildi gyártmányokkal, általában kb. 15-25#-kal nagyobb anyagfelhasználást mutat. Ha figyelembe vesszük, hogy alapanyagainknak változó a minősége és ezért biztonságosabb tervezés szükséges, akkor is 5-10$-al súlyosabbak gyártmányaink. A korábbi évekhez képest érezhető Javulás van itt is, főleg az uj gyártmányok kialakításánál, de találkozunk vele gyártmányok fejlesztési feladatainak végrehajtása során is. Pldi az MHDGY.uszódarunatc önsúlya elérte a világszínvonalat, sőt 10-159f-al ez kedvezőbb, mint az azonos teherbírású külföldi derülté. Az ^ Elzettben egyes zárak a műanyagok, vékonyabb leraezanyagok felhasználása következtében 3zintén elérték a világszínvonalat» A Bláthy Ottó Villaraosgépgyár egyenáramú gépei fajlagos súly és köbtartalom tekintetében ugyancsak világszínvonalon állanak. Hasonló eredmények tapasztalhatok a Transzvill, Autóvill, Fémszerelvény vállalatoknál is. Ez a fejlődés az elmúlt évek munkáinak eredménye, nőm kis mértékben a határozat végrehajtására tett intézkedések alapján született. Kerületünkben lévő gépipari üzemek nagy része egyedi, vagy kia-sorozat Jellegű terméket gyárt. Ezzel indokolják, hogy a gyártmányokra nincsenek kidolgozva az anyagkihozatali együtthatók. Péld. Autóvill, Hajógyár, Transzvill, Angyalföldi Bútor,atb. Példákkal bizonyltjuk, hogy egyes vállalatok gyártmányainál milyen rossz az anyagkihozatali együttható, illetve ahol ez nincs kidolgozva, ott a kivételezett anyag hány ______ , — ■ — — . ■ ' ' - -—— ■ ^ ■
