Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1961-09-28
’ $- 7 -A^sz. táblán a kétféle vesztesé’ együttes hatását, mutatjuk be. Sajnos a következtetések levonását nagymértekben korlátozza, hogy e tábla adatait csak kevés vállalattól kaptuk meg, innen is nyilvánvaló azonban az a tendencia, hogy a munkagépek kihasználása a második és harmadik műszakban rohamosan csökken,, A gépek veszteségidejének fontos tényezője a munkások vosztesógideje. Erről tájékoztat a’jLsz. tábla, E szerint a munkások munkaidejének 11,1 %-a vész el a termelőmunka szempontjából, kb, fele részben a munkások, fele részben a vállalat irányító szervei hibájából. Amíg a munkások hibáiból adódó veszteségidőket a nornarendezéssel ill. karbantartassal igyekeznek felszámolni, addig a vállalat Itd-bájából adóűó veszteségidők csökkentésére kevesebb eredményes intézkedés történik, ' L > A konkrét gyári eredmények, illetve hiányosságok közül még az alábbiakat érdemes megemlíteni: Az Elzett gyár önkezelésben is gyárt n gyteljesitciényü- sajtoló gépet, abból a célból, hogy a régi kisteljositnényü gépeket kiselejtezhesse. A Kontakta nemcsak a gépi berendezések területén foglalkozik a több műszak bevezetésével, hanem a szerelőműhelyt is két műszakra állítja át; ezáltal a ..dolgozók veszteségideje feltétlenül csökkenni fog, valamint sokkal nagyobb no gási területű lesz egy dolgozónak. Ugyanígy járt el a Konverta is, ahol az egyenirányító berendezések végszerelőéjét állítottak at kétnüszakos termelésre,, A G^nz Daru és Kazángyárban a nüszakszamot mind, a kézimunkák, mind a gépimunkák területén úgy emelték, hogy az ezideig külső cégeknél kooperációban gyártott alkatrészek ogy részének fb házilag történő gyártását szerveztek meg. így került sor 1961. második felében az orsós végálláskapcsolók és a 2 tonnás kézienelők házi gyártására és ezt tervez-, ték 1962. január 1-től a darugémek gyártására is, Töb.b gyárnál tapasztaltuk, i ;y az Af.Textilgépalkatrészek gyáránál is, hogy a több műszakra való átállást az öltözőszekrények hiányára való hivatkozással nem hajtották végre. Az állóeszközök jobb kihasználásának nem csak az a lényege, hogy magasabb létszámmal őzen a réven többmüszakos munkával, magasabb termelési értéket biztosítsunk, hanem az, hogy változatlan termelési értek mellett a magasabb termelékenységgel rendelkező gépeket minél több műszakban foglalkoztassuk 03 helyettük a régi elavult gépeket kiselejtezzük. Helytelen álláspontot foglalt el a Láng Gépgyár és a Rézhengerraüvek azzal a ténykedésével, hogy a gépek extenziv . / . I / y
