Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1961-09-28
r"‘ ~ri ~■" » t . * é- 5 Mint látjuk az ilyen módon számított novtő termelékenységi mutató kerületi szinten 3.7 %-knl emelkedett az első félévben a múlt év egészéhez képest, / Ezen belül azonban meg kell említeni, hogy a KGM. vállalatok nettó termelékenységi mutatója csökkent/ Ezt a termelékenység növekedést a kerület vállalatai elsősorban az állóalapok jobb kihasználásával érték el / lo4«9' % / annak ellenére,, hogy munka technikai felszereltsége romlott /^Ö^S %/, azaz a munkaslétszám növekedése /lo3.8 %/ nagyobb volt a gépi berendezések értékének növekedésénél /lo3 /, Ez azt is mutatja, hogy a termelékenység növekedése nem annyira műszaki fejlesztés, mint inkább szervezési és munkaügyi intézkedések révén jött létre,. A K,G,M» vállalatok számai a részletes elemzés során is kedvezőtlenebb képet mutatnak, náluk a munka technikai felszereltsége és az állóalapok kihasználása egyaránt csökkentő Tehat az állóeszközök és a munkáslétszam emelkedése egyaránt felülmúlta az anyagmentes /nettó/ termelési érték emelkedését, •“ Az 5.sz, táblázat a munkagépek villamos-egységben kifejezett tényleges.'munkáját állítja szembe az elméletileg lehetséges munkamennyiséggel, Az elméleti, tiurikamenynyiséget u&y állapítottuk meg? hogy a gépek óránkénti teljesítőképességét /KW/ megszoroztuk az év összes óráinak számával, így a legszigorúbb gépkiha’sználási ? ía . 'U>-J r • mutatót kapjuk meg, amely neincSTÍK/erzékony, hogy a gép egyáltalán be vari-e osztva műszakba, vagy sem, hanem mutatja a műszakon belüli veszteségidőket /szervezetlenség, munkafegyelem: stb,/ az egyéb gépállásokat, / munkadarabok előkészítése, fel és lefogása, ellenőrzéser stb./ sőt még azt is- ha a gépet nem terhelik le annyira, amennyire műszakilag lehetne / pl- kisebb munkadarabot kisebb sebességgel forgácsolnak, stb,/ Mint a táblázatból látható, kerületi szinten a gépek villamos kapacitása kisebb mértékben nőtt / loo(,6 %/ mint a gépekkel ténylegesen elvégzett villamos munka /lo5«4 %/, Ennek következtében a kapacitás kihasználása az 1960. évi 15,2 %-ról 1961, I, félévében 15,7 %-ra növekedett /lo3.3 %/o Kedvező jelenség, hogy két kisebb vállalati csoport kivételével - 3 villamos kapacitás kihasználása minden tárca-v.ill °4 ]-x teánál növekedett. Kiugróan jó a kapacitáskihasználás a könnyűipari, vállalatoknál ? az átlagos kt>» 15 %-al szeriben 24-r27 %. A 6,sz, táblán a gépek elméleti időalapja / napi 24 óra/ kihasználási százalékának alakulását láthatjuk, E mutató lehető legnagyobb értéke egy 8 órás műszakban 33.3 %, Ha a gépek egy része az adott műszakban nem dolgozik, akkor, a mutató 33.3 %-nál aranyosan kisebbe A vizsgalatba bevont vállalatok együttes számaiból azt láthatjuk, hogy az elmúlt hónapokban az első műszakban ez a szám 24.9 $ volt . / , « - ' ■' I
