Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1961-04-13
fi Végül a javaslatokkal kapcsolatosan ajánlom a következőket: 1/a ponttal kapcsolatosan - ve gyünk be egy elvi követelményt a KB. legutóbbi ülésén is felmerült. Úgy kell ezt a munkát végezni, hogy a tsz- ek a szocialista vonásai erősödjenek, úgy, hogy összhangba legyen a szocialista vonás, erősitse a tsz. parasztokat egyéni és anyagi érdekeltségében. a-b pontnál igen furcsa csengésű mondat van"....a patronálok úgy dolgozzanak, hogy ahol nincs párt es KjSz. szervezet elérjék, hogy létrejöjjön.." Mindenütt a"segitség" szót kell használni. Megsértsük a területi szervezési elvet. Ott a járási pártbizottságnak kell játszani a szerepet, mert ő irányitja ezeket a szervezeteket, mit csak segítjük k őket, hogy nagyobb eredményeket tudjanak elérni. Ezt hangsúlyozni kell. Ajánlom Szarka elvtárs javaslatát elfogadásra, valamint az 5-ös pont módosítását, megvárjuk a Politikai Bizottság idevonatkozó uj határozatát, májius 1 után csináljuk ezt a munkát. Megkérjük a pestmegyei elvtársakat, hogy jöjjenek el, és igazítsanak el bennünket. A VB. egyhangúlag elfogadta. A XIIL eleH'tá3£ a müvébe:t_ők Íogairól__és kötelességeiről Előadó: Vámos Ferencné elv.nő A művezetők igen nagy része nem ismeri a rendeletet. A rendelet 1951-ben jelent meg, azóta lo év telt el, azóta igen sokat cserélődtek, Az uj művezetők beállításánál nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Igen nagy százaléka nem ismeri a r ndeletet. Aszerint dolgozik, ahogyan a sokév alatt látta és a tapasztalat megkívánja, vagy ahogyan a saját művezetőjét látta. Saját jogait, kötelességeit nem ismeri. A Magyar Acélban pl. kiadtak egy 3o oldalas illusztrációt, abból 29 oldal a kötelesség, és 1 a jog. Egyes kisebb pontokban már módosítást kiván a gyakorlati élet. Általános irányelv a régi. Horváth elvtárs:------------------Általában a jelentéssel egyet lehet érteni . Az u pozitívum ami ránk vonatkozik dicséretre méltó, de azért sokkal több a probléma. A művezetőknek általában az iskolai végzettségük megvan. Arai ^a vállalatra ,vonatkozik - nincsenek kellően bevonva a terv-készitésbe a művezetők. Általában a gyakorlat az, ha megkapjuk az utasítást, akkor aktivá félét tartunk és ott hozzászólás formájában megteszik az észrevételeiket. Továbbiakban már csak a havi tervek kialakításában vesznek részt, így van nálunk is, de a többi gyáregységekben is igy van. Másutt is megtalálható ez a hiányosság. Az éves terv nincs meg a művezetőknek, csak negyedéves tervük van. A főművezetőknek lenne joga és kötelessége, hogy ismertesse. Hálunk a gyakorlat az, hogy a művezető teljes gazdáija a^ műhelyének. Sajnos papirt nem találunk a különböző figyelmeztetésekről. Megmossák az egyes emberek fejét a szabálytalanságok miatt, stb. de már papirtnem találni róla. Tavaly is állandó napirenden volt a fegyelem kérdése. Normarendezessel kapcsolataosan teljes mértekben bevannak vonva a művezetők ebbe a munkába. Gyakorlatilag úgy alakítottuk ki, hogy a művezetőknek kell a normaváltozást javasolni. Neki kell látni, hogy a norma rossz, vagy jó. Bérezésnél is teljes joguk van. A művezető" javaslata nélkül nem is foglalkoznak béremeléssel. Miigyekszünk elhatárolni a műhelyeket, hogy meg-legyen mindenkinek a határa. , | z! ] ■ j / 1- 9 -1___________________________________________________________________________
