Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1960-11-10
[ “| ■ ■ »» — -. .____ _ _ _____ I J» ~ >- 6 - é > ‘) o r> Hozzászólások v> ■> Gaál elvtársi ! Én a Gépipari Egyesület párttitkára is vagyok ás a műszaki propaganda kérdéseivel elég behatóan foglalkozom. Miért van szükség a műszaki propaganda munkára. Meg kell mondani, hogy ma már a műszaki,technikai tudományok olyan rohamosan fejlődnek, hogy egyik napról a másikra a meglévők is sutba kerülnek és ebbon a helyzetben ha nem fejlődünk, akkor nagyon lemaradunk, ugyanilyen rohamos kell fejlődni a kádereknek is. Nem elég, hogy elvégzi az iskolát és azzal a szaktudással meg tud élni. Lemaradásban vagyunk I más országokhoz képest a gyártás és gyártmány fejlesztés vonalán. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság, a politikai Bizottság foglalkozik a műszaki propaganda helyzetevei. A műszaki propagandával elég alacsony vonalán állunk annak ellenére, hogy sok szervezet foglalkozik ezzel a kérdéssel. A meglévő lehetőségek is elég csekélyek, a mi még ezzel a lehetőséggel sem élünk^ Ha élnénk úgy a gazdasági vozetők,mint a politikai vezetők a meglévő lehetőségekkel, akkor is sokkul nagyobb színvonalon állnánk a műszaki propaganda munkájában. De k sajnos nem élünk vele. A meglévő munka koordinálatlan. Spontán folynak a propaganda munkák, üzemekben sincs koordinálva, minisztériumokban, felsőbb szinten sem. Ember kro, személyekre van bízva a vitele. Lá ható nemcsak a 2o üzem példáján, hanem a többi szinten is. Nem törődnek úgy, mint ahogyan kellene vele, ez komoly veszélyeket rejt az elkövetkezendő években. Képtelenek leszünk feladatokat megoldani, kitűzzük célul, hogy rohamos lépéssel kell fejlődni a gyártás technikájának és est a részét meg most elhanyagoljuk. A szervesetlenség mellett van egy csomó nem törődömsóg. Itt látom a legnagyobb feladatát a pártszervezetnek, hogy a dolgozókban meglévő nemtörődömséget leküzdjük és céltudatossá kell tenni^a fejlődést nemcsak a népgazdaság fejlődését, hanem az egyéni fejlődést is. Nagyon kevés érdeklődés van a műszaki előadás iránt. Pl. Dej-Hajógyárban megtartott előadáson 3o-32 fő jelent meg, átt szeretném összehasonlítani, amikor a TTIT, megrendezta a kígyókról az előadást, akkor viszont 3oo-nál is többen megjelentek. Úgy látjuk, hogy a saját szakmája felé az érdeklődés sokkal kisebb, min az általános inteligenciának a kialakítása felé. Azt is meg kell mondani, hogy a további hibaforrások odavezethetők vissza, hogy a gazdasági vezetők szintén nem élnek a lehetőségekkel. Olyan dolog is van, hogy az embereket az igazgató nem merd elküldeni gyárlátogatásra, mertaz teszem fel 2o.- Ft-ba kerül és nem tudja, hol elszámolni a főkönyvelő. Konkrét esetek vannak erre. Belföldi tanulmányra, munkamódszer átadást megtekinteni sajnálnak 1 napot, pedig ebből sokat lehetne tanulni. V n már azért több helyen műszaki klub, munkásakadémia, Tartanak előadásokat, tanfolyamokat üzemekben. Szovjetunióiban a műszaki propagandával állami bizottság foglalkozik. Nálunk nincs egy hivatalos szerv, aki ezzel foglalkozna. De nemcsak hogy hivatalos szerv nincs, hanem a társadalmi szervek sem foglalkoznak vele megfelelően. En szükségesnek tartanam, hogy állami szerv is foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Az utolsó nagy hiba-forrás, hogy kevés pénz áll rendelkezésre. A lehetőségek ti?Lbet kivannak meg, mint a jelen leghetoségek biztositanak erre a colra. Szovjetunióban az iparügyi minisztériumok teljes termelési értékének 1.2 ?»-át költhetik műszaki propaganda'kérdésekre. Magyarországon ez egyáltalán nincs meghatározva. KGM. területen csináltunk egy^vizsgalatot o.3 % volt a költség ami a műszaki fejlesztésre szolgál es erre a célra irányoznak elő. Szükséges volna, hogy allami vonalról egy gyTM séges intézkedés jönne ki, hogy a műszaki propagandára milyen pénzügyi ____________________________________>____________•____________________________J
