Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1958-12-11

* , ....... *kr TXT71 *' 8 % *//• H Magyar Szocialista Munkáspárt Budapest«1958. december 6, XIII,kor. Pártbizottság. Ikt.sz.: XIII/I/726/BMné Koszült: 22 példányban. Jelen t é s a kerület Üzemeiben a műszaki fejlesztés helyzetéről. Jelentésünket 14 vállalatnál tartott vizsgálat alapján állítottuk össze. A megvizsgált üzemeinkot általában régi épületek, túlzsúfolt gyárterület és elsősorban felfrissítésre váró géppark jellemzi. A gyár­terület beépítettsége általában 60r70 íá-on felül van. Ezek az adottsá­gok továbbá a beruházások és felújítások mértéke bizonyos értelemben meghatározzák a műszaki fejlesztésnek a lehetőségét. A vizsgált válla­latoknál a műszaki fejlesztéshez szükséges és azt irányító műszaki érék­éé szakmunkások rendelkezésre állnak a műszaki fejlesztés irányát ál­­k taláb n maguk a vállalatok határozták meg. A kerület vállalatainak nagy része főleg általános irányelveket kapott felettes hatóságaiktól konkrét irány kijelölés helyett. A Vállalatok gazdasági vezetői minden esetben megemlítették, hogy a jövőben több segítséget várnak e területen a felsőbb gazdasági irányitó szerveiktől. A tervekben szereplő műszaki fejlesztés megvalósulásának mértéke nagy részben attól függ, hogy az illető vállalat milyen támogatást kap saját felettes hatóságától, mert jelentős eredményeket úgy a gyrátmányok fejlesztése, a gyártás korsze­rűsítése terén csak megfelelő anyagi támogatás utján érhetnek el. Népgazdaságunk a műszaki fejlesztésre sok száz millió forintot fordít Ezeknek a beruházásoknak és felújításoknak eredményeként emelkedik a termelékenység, az egy főre cső termelési érték. Pl. a Láng gépgyór­­^ bán évi 116/c Pt-ról 141/e Ft-ra emelkedett fel az egy főre eső ter­melés. Hasonló megállapítást lehet tenni a kerület többi vállaltaira is. Az egy főre cső termelési ártók növekedése olyan mértékben érez­­tetté a hatását, amilyen mértékben használták fel a vállalatok a szűkre bocs áj tót t anyagi eszközöket. Az épül; tele, illetőleg a gépi berendezések felújítására. Vannak azonban olyan speciális vállalatok, ahol a beruházások nem hoztak ilyen hasznot. Pl. Nehézipari Minisz­tériumhoz tartozó Srőmüjavité és Karbantartó Vállalat, hol 1957-től összesen 15*133/e Pt, beruházás mellett a termelt érték csak 2 milli­óval növekedett meg. Ennek A ka az, hagy javitó vállalatról van szó, ahol a géppark jelentős része állandóan nincs leterhelve. A kerület üzemeinek gazdasági, műszaki vezetői foglalkoznak a műszaki fejlesztés kérdéséivel, mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom