Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1958-09-04
ki emberek széles tömegeivel nap mint nép érintkező ügyvédség közvéleményt formáló szerepét sem. Nem igyekeztek az ügyvédség tevékenységét a szocialista rendszer javára forditani. Pedig ennek meg volt a lehetősége, mert az ügyvédi karban számos olyan jogász van, akik a felszabadulás* óta bebizonyitották, hogy a haladó értelmiség soraiba tartoznak és munkájukkal erősíteni, támogatni kívánják a szocialista rendszert. Tény azonban, hogy az ügyvédi kar egy része az ügyvédség előtt álló feladatok ellátására jelenleg nemcsak alkalmatlan, de számosán közülük kifejezetten akadályozzák a bíróságok és más hatóságok eredményes munkáját ■ és a szocialista törvényesség érvényesülését. Az ügyvédi hivatás gyakorlása nemcsak szakfoglalkozás, hanem egyben politikai jellegű munka is és az ügyvéd munkájával elősegítheti - de gátolhatja is - az adott társadalmi rendszer fejlődését és azon belül az igazságszolgáltatás munkáját. * Az ügyvédi munka jelentőségét felismerve, az ügyvédi munka színvonalának emelését és a szocialista tipusu ügyvédség kialakítása' előfeltételeinek megteremtését szolgálja a 26/1958. /III.30./ Korm. • ^ számú rendelet, amely az ügyvédi kamarákkal és az ügyvédek kamarai tagságával összefüggő egyes kérdéseket - elsősorban az ügyvédeknek bizottságok utján történő felülvizsgálatát - szabályozza. A kormányrendelet öelja, hogy a szocialista tipusu ügyvédség kialakításának személyi előfeltételeit megteremtsük. Az ügyvédség sorait tisztítsuk meg az olyan elemektől, akik ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlanok és munkájukkal, magatartásukkal gátolják a szocialista törvényesség érvényesülését, valamint az ügyvédség társadalmi \me gbecsül ősének kialakulását. A felülvizsgáló bizottság a 26A958. Korm.számú rendelet 2. § /!/ bekezdése alapján arról dönt, hogy az ügyvéd alkalmas-e az Ü^T* védi hivatás gyakorlására, vagy sem. j Azt a kérdést, hogy ki működhet ügyvédként, az 1958. évi 12. í sz. tvr. 3. §~a szabályozza. A 3. § /3/ bekecse előírja, hogy ügyvédeként az ügyvédi kamarába csak büntetlen előéletű, feddhetetlen magyar 1 állampolgár vehető fel. Az ügyvédi hivatás gyakorlása szempontjából nem tekinthető feddhetetlennek az, a/ aki az 1957.évi 66. sz. tvr. és annak végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabályok értelmében fontos és bizalmas munka-1 kört nem tölthet be, * b/ aki működését nem a szocialista törvényesség megszilárdítására, hanem kijárásokra, üzletek közvetítésére használja fel, vagy általában olyan magatartást tanusit, amely méltatlanná teszi a szocia. m >
