Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1987-05-07
■------------------------- wm> " --■ ■ ) i mmmm^gm m -----"••*** > Ii - 4 -körülmények differenciálódása, a különbségek és esélyek növekedése, a társadalom különböző osztályai, rétegei és csoportjai között. Megpróbáltuk a különbségeket politikai, morális és etikai válaszokkal indokolni, de ezek a válaszok nem elégítették ki a közvéleményt. Ahhoz, hogy mindenki megértse, hogy ebben az országban munkával valóban magas jövedelmet lehet szerezni, tisztázni kell e jövedelmek eredetét és tudatosítani, hogy mindenki jövedelme alapján köteles hozzájárulni a társadalom közös költségeihez. Ennek eszköze a személyi jövedelemadó bevezetése a szocialista társadalmi rendszerbe /e módszer az emberiség történetében már kipróbált/, de ezt nem kivánjuk kísérletnek tekinteni, hanem ez egyértelmű megoldást jelent. Természetesen fel fog vetődni az a kérdés, hogy mi fog történni a már megszerzett, kiemelkedő vagyonokkal. Ennek az intézkedésnek nem célja, hogy a már meglévő vagyonokat felszámolja, de a jövőben ezeket ellenőrizhetővé kivánja tenni vagyonadó bevallási, vagy elszámoltatási rendszer bevezetésével. A jövőben a tisztes munkából származó és megfelelő módon, progressziven adózó jövedelemből, illetve az adólevonást követő, megmaradó forrásból az átlagtól eltérő, magasabb életnivó nem ellentétes elveinkkel, a társadalmi közfelfogás is meg fogja érteni ezt. ^ A személyi jövedelemadó sikeres bevezetése kedvező politikai következménnyel is járhat, mely lényeges az egész magyar nép, társadalmunk jövője szempontjából. Mindeddig csak jelszavakban beszéltünk arról, hogy miénk az ország, de ezt a valóságban senki nem hitte, az állampolgárok tulajdonosi érzése tényleges formában nem alakult ki. A személyi jövedelemadó bevezetését követően az emberek pontosan fogják tudni, hogy jövedelmük arányában mennyivel járultak hozzá a társadalom közös teherviseléséhez. Számonkérhetik az állami tisztviselők tevékenységét, azt, hogy hozzájárulásuk hogyan és mire k került felhasználásra. Ez a társadalmi, erkölcsi és morális kérdések változásához vezethet, de természetesen a gondolkodás megváltozása nem egy gyors, forradalmi megújulást jelent, hanem szocialista viszonyaink között egy olyan folyamatot eredményezhet, mely még jelenleg fel sem becsülhető nagyságrendű változást idézhet elő a hétköznapi tudat szintjén. 4é> k i '
