Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1987-03-19
■t- 2 - | Ha e kérdés szóbakerül - márpedig a napi beszédtémát képezi - olyan jelzőt szokott kapni, hogy igen fontos, jelentős, társadalmi, politikai kérdésről van szó. Ami a megitélést illeti azonban, igen sokszinü. Sokszinü a megitélés a tekintetben is, hogy kinek, illetve hol kell tenni. Van egy fentről való várakozás, hogy fent kell előbb intézkedni, majd utána lehet lent tenni. De magfogalmazódott az is az előkészitő munka során, hogy ez nem egy olyan kérdés, amivel a Minisztertanácsnak kellene foglalkozni, ezt bizzák a vállalatokra, a munkahelyekre. Ezzel kapcsolatban a Végrehajtó Bizottságnak az a véleménye, hogy a munkaidőalap védelme jogszabályok kérdése is, és feltételezik, hogy a dolgozók munkaidőn kivül intézhessék dolgafv ikat. A Minisztertanács határozatára alapozódó intézkedések erre irányulnak, következés képpen van létjogosultsága annak, hogy a MT ilyen közelítésben foglalkozzon a témával. Másrészt olyan körülményeket kell teremteni, hogy a dolgozók is abban legyenek érdekeltek, hogy munkaidőn kivül vegyék igénybe a szolgáltatásokat, munkaidőn kivül intézzék az ügyeiket. A vélemények sokszínűségében találkozunk a veszteség nagyságrendjének megítélésével. Tehát, hogy mennyi az a veszteségidő, ami fegyelmezetlenségből, vagy ahogy ezt finomabban is lehet fogalmazni, a társadalmi munkaidőalapból elvész. Erről is különbözőképpen vélekednek. A dolgozók, a munkások olyan életérzéssel vannak, hogy ma többet dolgoznak, több időt töltenek munkával, mint korábban és ezért kevesebbet vannak otthon. A felvetésben minden bizonnyal van igaz^ ság, sőt egyedeknél ez szó szerint is igaz. Ugyanakkor e témával foglalkozó szakemberek véleménye szerint a ma már úgy is rövid munkaidőalap 1/3-a, 1/4-e vész el különböző okok miatt. Erről való vélekedés, vagy meditáció helyett engedje meg a Pártbizottság, hogy néhány számadatot is fölsoroljak. Jelenleg az érvényes törvényes munkanapok száma 253-258 között mozog. * Attól függően, hogy az ünnepek hogyan esnek munkanapra. Tavaly ez 255 munkanap volt, azzal az un. 2 munkanapos áthelyezéssel. Erről a következőt szeretném mondani: !k. ________________________ 5 ‘ • | ' • i'nf-nr—-gi|-------------------------------------------------------------------------------mm i—p ■» i ■ ■■ mm\\
