Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1986-01-17
,s A vállalataink gazdálkodására gyakorolt pozitív hatások:- gyengült a létszámhigitásban való érdekeltség- a szintszabályozás követelményeinek megfelelően alakították át néhány vállalatunknál a belső' érdekeltségi* rendszert /növekvő szerepe van az egyösszegű bérutalványnak, nőtt a prémiumok orientáló és ösztönző szerepe stb./- néhány esetben reális útként .jártak a felesleges létszám leépítésén. A vállalatok bérgazdálkodása összességében azonban 1985. egyik legsajátosabb jelenségét tükrözte. Tóközben a bérfejlesztések mértéke nem haladta meg /több esetben nem is érte el/ n tervezett mértéket; ^ a termelés bázishoz mért alakulása miatt azonban - bár nem jelentős mértékben, de - teljesítménnyel teljes' egészében nem fedezett jőve-, delmek is kifizetésre kerültek. A termelés-értékesítés és a jövedelmek között jelentős eltérés tapasztalható a Halgyar Acél, KGYV, Afi Autójavító vállalatoknál. Ennek egyik magyarázata a létszámhelyzet alakulása által kiváltott "bérversenyben"-naradás; az átmenetinek minősített árbevételcsökkenés. Az egyes keresetszabályozási formák között a különbség úgy alakult, hogy- a szintszabályozásban 4,1-26/!- Z közötti, a súlyozott átlag 7,1 Z- a növekményszab.ályozásban 2,0-11,]. / közötti, a súlyozott átlag 7,1 Z ©- lcp-i szabályozásban 5,5-8,8 Z közötti, a súlyozott átlag 7,6 Z- bruttó jövedelemszabályozásában 7,0-7,5 Z közötti, a súlyozott átlag 7>0 Z növekedés várható. A szigorított központi szabályozásban a keresetnövekedés 2,5 Z. t A vállalati működés jövedelmezőségével való összhangot vizsgálva megállapítható, hogy- a szintszabályozás a tartósan magas jövedelmezőségű vállalatok számára kiugró lehetőségeket kínál, a fejlődést gyorsító tényező, S 81 1............................................................'................... p mm* m mm _ _ J . . ________________— --------------~—‘ i- 6
