Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1985-07-05
Az a tény, hegy a népfrontszervek két vagy három személyre tettek javaslatot, nemcsak a javasolt személyek megítélésében váltott ki nagyobb aktivitást, hanem inspiráló volt az állampolgári kezdeményezésekre is. Amikor a kettős vagy többes jelölést általánossá tettük, - éppen a korábbi tapasztalatok alapján - a legtöbb fenntartás az iránt volt, vállalják-e majd az emberek az ilyen jelöléssel járó kockázatot, nem lesz-e tömeges a bukástól való félelem. Segített a még meglévő görcsök feloldásában a pótképviselöi és póttanácstagi, intézmény rendszeresítése is, de főleg maga az a tény, hogy a kettős, illetve többes jelölés általánossá, rendszeressé vált. Kitartó felvilágosító munka hatására is, a vártnál nagyobb volt a vállalkozási kedv. Az előzetesen számításba vetteknek csak elenyésző kissebsége zárkózott el a többes jelölés vállalásától. Túlnyomó többségük megtiszteltetésnek, a közösségi bizalom megnyilvánulásának tekintette a felkérést. lil| Az az aggodalom is felvetődött, hogy ilyen körülmények között biztosítani lehet-e a népképviseleti testületek olyan, politikailag is fontos összetételét, ami megfelel funkcióiknak és a néphotalmi szervekről vallott felfogásunknak. Az Országgyűlésben a fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók aránya 21 #, a nőké 21 #, a JO éven aluli fiataloké 5*4- a pártonkivülieké pedig 23 %• Az írásos jelentésben jelzett kerületi adatok azt mutatják, hogy a két- \ tős, illetve többes jelölés mellett is biztosítható a népképviseleti testületekben a kívánatos összetétel. Bár az 1980-ashoz képest az arányok módosultak, a most megválasztott képviselők és tanácstagok is a kerülőt minden rétegét képviselik. A kerületben pl. a fizikai dolgozók arányénak alakulása arra jelez politikai feladatot, hogy olyan körülmények között, amikor megváltoztak a jelölések, amikor a választók kritikusabban ítélik meg a jelöltek rátermettségét, a 1 testületek kívánatos összetételét nem adminisztratív előírással, hanem csakis politikai eszközökkel lehet kialakítani.Eolyamatosabbn és kon>*rét káderelőkészitő munkát kell tehát végeznünk a fizikai munkálok, főként a pártonkivüliek és a fiatalok között. Ez nem új tapasztalat, mert a jelölés és a választás mai rendjében az előre megszabott statisztikai szempontok helyett csakis a gondos kiválasztás, a képviseleti munkára alkalmas fizikai dolgozók, nők éc fiatalok indításával lehet elérni, hogy nagyobb arányban kapjanak mandátumot. . ___________________________________________ 2-3_________________________________ I- 5 --
