Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1985-04-19

I- 2 -időszakát Jellemezte, hiszen erre az időszakra esett a beszámoló taggyűlések tartása, ahol ezekről a kérdésekről is szóltak. Erre az időszakra esik a kongresszusi irányelvek megjelenése és vitája. Ezt az időszakot az is Jellemezte, hogy egy nagyon aktiv, politi­záló légkör alakult ki a kongresszusra való felkészülés kapcsán, és felszabadulásunk áO. évfordulójára munkaverseny-felajánlások születtek. Azok rendre-módra teljesültek is. Ez is újabb impul­zusokat adott ahhoz, hogy a vállalati tervek kialakításánál szá­moljanak ezekkel a kérdésekkel. Ezeknek a körülményeknek a hatá­sára és eredményeként már a tervek készítésében több új, előre­mutató és kívánatos elem Jelent meg. Melyek ezek: mindenekelőtt a tervkészités; abból indultak ki - és ez egy alapvető változás -a korábbiakhoz képest - hogy milyen célokat kell kitűzni a vállá­ra latnál az új követelményeknek való megfeleléshez. Korábban a gon­dolkodás abban az irányban volt, hogyan, mit kell tenni annak ér­dekében, hogy megmaradjunk, átvészeljük a dolgainkat, más szóval megfogalmazva, vagy másként közelítve: egy un. visszaszámlálási folyamat volt. Abban döntöttek először, hogy akarnak egy 5-6 /ó-os bért fejleszteni, ehhez mennyit kell termelni, mennyi nyereséget kell hozni, és nem azt vizsgálták, hogy milyen lehetőségei vannak a vállalatnak, minek tud megfelelni. Ez az egyik kérdés. A másik új momentum az volt, hogy milyen tartalékok vannak a vállalatnál, és nemcsak azt, hogy milyenek vannak, hanem mit kell tenni annak érdekében, hogy ezek mobilizálásra kerüljenek. Végül, de nem utol­­só sorban egy további új momentumot emlitenék meg; nevezetesen; a több egységgel rendelkező vállalatoknál - nagyvállalatoknál - egy új közelités Jött létre a gyáregységek irányába. Jellemzővé vált, hogy szakítottak azzal a régi gyakorlattal, hogy a gyáregy­ségek egy részére úgymond leosztották a tervet, és ez igy vált alku tárgyává korábban. Az új irányítási rendszer bevezetése előtt a vállalatok és az irányitó szervek között egy új változás követ­kezett be. Jellemződé vált: pl. a Hajógyárban a gyárak felé semmi­­t féle tervet nem adtak ki. A gyárak készitették el a tervet. Minek alapján? A kereskedelmi igazgatóság rendelkezési, hogy milyen , rendelésállomány van, milyen igények vannak a piacon, milyen lehe­tőségek. Érdekes módon, amikor ezek alapján elkészítették a terve- I két, egy feszitettebb termelési, gazdálkodási tervet készítettek el, mintha a hagyományos módon leosztották volna a gyáregységek felé. _________________________________________________Sj J * mmrnmm " " ■ V ■ ■! »«j --------«=------<--

Next

/
Oldalképek
Tartalom