Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1984-12-20

---------------------------- mm--' mm ■ 'fii - 7 -A munkaerőgazdálkodást, a munkaerő hatékony foglal­koztatását folyamatosan központi kérdésként kezeltük. Legfonto­sabbnak a szemléletváltozást, az egységes cselekvést tekintet­tük. A figyelmet arra irányítottuk, hogy ez a-vállalati működést hosszú távon meghatározó tevékenység . Megoldása a napi, rövid­távú érdekeken túlmutató rendezést igényel. A fizikai létszám a Pártértekezlet óta folyamatosan csökkent, s 1984—ben 17%-kal az induló szint alatt áll. Gazdálkodó egy­ségeinknél továbbra is a munkaerő-kereslet jellemző. A korábbi ipartelepítés eredményeként létrehozott vidéki gyárak nem tudják pótolni a budapesti létszámcsökkenést. A bejárók, ingázók száma csökkent. A nyugdíjba menők aránya meghaladja a munkába lépőkét. A struktúrális hiány néhány kulcsszakmában vállalati erőből nehezen feloldható feszültséget,/kvalifikált szakmunkások forgácsoló, hegesztő stb/ okoz. A létszámcsökkenés hátrányos kö­vetkezményeit fokozza, hogy a vállalatokat elhagyó dolgozók nem abból a körből kerülnek ki, akiket tudatos létszámmozgatás ese­tén a vállalatok küldenének el. így egyszerre van jelen a lét­számhiány és a felesleg is. A munkaerőhiány ezért több esetben csak felszini jelenség mely mögött munkaszervezési, ér­dekeltségi, anyagellátási, műszaki és technológiai problémák hú­zódnak meg. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására azonban elő­remutató lépések is történtek. Több vállalat és szövetkezet a bér- és a teljesítmények összehangolására jelentősen megváltoztatta bé­rezési gyakorlatát, érdekeltségi rendszerét. Növekedett a jövedelem differenciálására irányuló konkrét intéz­kedések száma és súlya. A kisérleti bérszabályozásban működő vál­lalatoknál az erőforrásokkal való gazdálkodást ösztönző szabályok alkalmazásával jelentős bérszinvonal emelkedést realizáltak és az egy órára jutó termelési érték is nőtt. A bérfejlesztésekben a jövedelem differenciálás 0-50% között mozgott. A"kisérleti" sza­­' bályok nyújtotta előnyökkel a vállalatok élni tudtak. Az idén életbe léptetett új keresetszabályozási rendszerre való felkészü­lésben az e területen nyert tapasztalataink hasznos segítséget nyújtanak. vs fe. _______________ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom