Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1984-01-13
I I Ma ez a célkitűzés bir a legnagyobb mozgósító erővel. A jelenlegi helyzet megítélésében azonban felerősödött az életszínvonal csökkenésének érzete. Ez az érzet általános helyzetmegítélésként még pártaktivisták, gazdasági vezetők, sőt azon dolgozók körében is jellemző, akiknek reáljövedelme valójában emelkedett. A tényleges - és az ennél jóval nagyobbnak vélt - jövedelemdifferenciálódás, /még a munkával arányos is!/ csupán elvi egyetértést, a gyakorlatban fokozódó ellenérzéseket vált ki. A dolgozók jelentős része kétségbe vonja, hogy a lakosságon belüli tényleges jövedelemarányok tükrözik politikai célkitűzéseinket. A nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a családalapitó fiatalok helyzetének romlását tény^ ként, feltétlenül enyhítendő feszültségforrásként teszik szóvá azok is, akik nem ebbe a kategóriába tartoznak. A központi áremelések indokoltságát a lakosság tudomásul veszi, de több és érvelőbb indoklást igényel. A szabadáras termékek körének bővülése és áraik bejelentés nélküli emelkedése gyengiti az ártájékoztatás hitelességébe vetett bizalmat. A többletmunkavégzés megítélése árnyaltabbá vált. A kisüzemi és kisegitő gazdasággal szembeni általános elutasítás ma már nem jellemző. A szabályozás pontosítása, a visszaélési lehetőségek kizárása, az aránytalanul magas jövedelemszerzési lehetőségek elitélése általánosnak mondható. Változatlanul éles kritika tárgya a vállalati bér- és keresetszabályozás és a TSZ mel^ léküzemágak keretében folyó "emberkereskedelem". ’ Az ipari munkások hangulatát továbbra is alapvetően befolyásolja konkrét munkahelyük perspektívája, béremelési lehetőségei, illet■j ve az, hogy többletmunka vállalásával van-e módjuk jövedelmük kiegészítésére. Tájékozottabbak, érdeklődőbbek a vállalati gazdálkodás kérdéseiben. Támogatják az ésszerűbb gazdálkodásra, a tartalékok feltárására, a fegyelem megerősítésére tett, a személyi jövedelmekben is érzékelhető intézkedéseket. Élesebb, kritikusabb hangon vetik fel a környezetükben tapasztalt visszásságokat, a pazarlást, a szervezetlenséget, a bürokratizmust. Az üzemi demokrácia tartalmi erősödése körükben különösen közvetlenül segiti az élő, eleven, konstruktív politizálás kibontakozását. Ahol határozott pr I ■ k. ...............................r-,- _____________-_■ ■■... .-. . _.............. | , , -- 3 -
