Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1982-03-18
Ha a nemenkénti különbségektől eltekintünk és úgy vizsgáljuk a nyugdíjasok jövedelmét, akkor megái- A szerény jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok egyéb lapíthatjuk, hogy az országos átlaghoz viszonyítjövedelemforrása lehet a gyerekektől kapott anyagi va kedvezőbb képet kapunk. támogatás. Ez megvalósulhat effektiv anyagi juttatás x 1980-as adatok szerint a nyugdíjasok közel fele formájában, valamint együttélés esetén közvetett m kapott 1800 Ft-nál kevesebbet, mig az általunk viza^on bs* gált csoportnál ez a szám 25 % volt. Szintén az A Tizsgáu öregek 84 %-a úgy nyilatkozott, hogy nőm 1980-as adatok mutatták, hogy a nyugdijaaok 32 %-a kap anyagl támogatást gyermekeitől, vagy máa személykapott 2500 Ft-nál magasabb nyugellátást, és ez a t6u Az adatokat elemezve kitűnik, hogy egy réteg jöszám szinte tized pontossággal megegyezik ez áltavédelménél fogva - feltételezésünk szerint - erre nem lünk vizsgált öregek hasonló kategória értékeivel. i8 tart igényt, a többség esetében azonban-főleg a A nyugdijasok jövedelmi helyzetét az is befolyásolja, -nőknél,- az alacsony nyugdijak nem e szám pozitív vol. hogy kb. 70 %-uk olyan háztartásban él, ahol aktiv tát iS0201^- Valószínű, hogy a kérdés feltevesnel a f kereső is van, illetve mások is rendelkeznek még jöválaszok leszűkültek a közvetlen juttatásra és a köz' védelemmel. vetett támogatások nem kerültek felszínre. ■ T v_.<? _ , . , . A vagyoni helyzet állapotának megítéléséhez, szükség* Jelentős szerepe van annak is, hogy az időskorúak w J * tudnak-e kiegészítő jövedelemre szert tenni. Az ezs2erUen fi®'elembe kel1 venni a20kat 82 ingatlanokat, irányú kérdésre a megkérdezettek 19 %-a válaszolta, iUetve tart<5a Sa^UaL ékeket, melyeket a nyugo -mmrrA4 ,, ... . , , , dijas a vizsgálat időpontjában birtokolt. A tapasztalaig hogy a nyugdiján felül egyeb jövedelemforrással is -.,***.*,* rendelkezik tokból kitűnt, hogy ezek jelentős részére - általában -í a nyugdíjba menetel előtt tettek szert, mintegy bizto-Huszár István a Társadalmi Szemle 1981/6 számában kösitva az elkövetkezendő évek ellátottságát, elfoglaltzölte az 1977-es statisztika adatait, mely szerint a ságát, illetve relatív alapvető szükségletek kielégiténépesseg 6,8 %-a rendelkezett 1200 Ft-nál alacsonyabb sét. egy főre jutó jövedelemmel. A nyugdíjba vonult idős emberek számottevő része /produk- Az általunk vizsgált csoportnál ez az arány 2,94 % volt. tiv munkából, CL folyamatos cselekvésből való "kiszakadás'1 A megkérdezettek 38,14 %-a az egy főre jutó jövedelemokozta feszültségeket, különböző kedvtelésekben, hobkategóriába a 2101-3000 Ft-ig terjedő intervallumot jebykban, kertművelésben, stb-ben \ezeti le. lölte, és itt az átlag 2374,92 Ft volt. Erre a kérdésre - összehasonlítva az országos statisz- A vizsgált nyugdijasok 8-10 %-a rendelkezik hétvégi háztikával - viszonylag kedvező képet kaptunk, bár természezal, illetve üdülőtelekkel, vagy kiskerttel. Ezeknek a tes, hogy azóta a "létminimum" alsó határa megemelkedett, "folyamatos munkát" biztositó formáknak a tényleges ará-A válaszok reális voltát a felmérési tapasztalatok néminyát - melyek hozzávetőlegesen a vagyoni helyzetet is lég meg is kérdőjelezik, mert azokban az esetekben, ahol 3 vagy több fős családnál tudakolták a kérdezőbiztosok a kérdést, a válaszokban bizonytalanság mutatkozott. AK _____________I _ ___________________ _____ ___———— Mü- 14 -- 15 -
