Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1982-03-18
-------------------------------, i-----II ; «r— ■■■■V ■■ "*J ■" dP :i é- 37 -hogy ez milyen pénzekbe fog kerülni, hanem fölsöröltak egy pár olyan dolgot, ami ésszero, ami nyilvánvaló, és valahogy úgy vagyok vele, röstelljük, hogy ezt igy nem hajtottuk végre, bizonyos dolgokban. Hát milyen ilyen dolgokat lehetne például, betegellátás, meg szolgáltatás javítása, ami nem kerül pénzbe. És amikor arról volt szó, hogy egy nyugdíjas bemegy az üzletbe háromszor csapják be. Amikor lemérik, amikor ráírják a cédulára és a pénztárnál. Hát ez most pénzbe kerül? A nyugdíjasnak igen, de ha a nyugdíjas szól kétszer, akkor harmadszor majd kiutálják az üzletből, na én most nem akarom dramatizálni a dolgokat, és nem akarok ebből nagy dolgokat csinálni, hisz ezek közhelyek, ez nekünk nem kerül pénzbe. Elvtársak, a következő amit még szeretnék mondani, hogy az idős kor a jelenlegi helyzetünkben valósággal bénítja az embereket. Én elmondok egy példát. Azért mondom el, mert ez egy országos dolog, három vagy négy évvel ezelőtt voltam az írószövetségnek egy közgyűlésén. Témát kerestek az irók. Az egyik fölszólaló elmondta, hogy a Bóly-i Mezőgazdasági TSZ elnöke elment nyugdíjba. Nem volt anyagi problémája és országgyűlési képviselő volt. Kórházba került és bement hozzá látogatni az Aczél elvtárs, hogy mi baja !i£] van. Azt mondta, hogy nekem az a bajom,hogy reggel nincs i miért felkelni. Ez az illető elvtárs három hónapon belül meg is halt. Na most én ezt nem dramatizálni álcarom, tudniillik ez a magányosság ez egy gyötrő dolog. Az, hogy őt leírták, hogy ővele már nem törődnek, ő egy másodrendű állampolgár lett, de ez nem igaz. Namost, persze ez kettőn múlik. Aki hagyja hogy leírják, és akik leírják. Szóval ilyen problémáit merültek itt fel és merültek a beszélgetéseken is. Öle nem kívánnak 20 vagy 10 vagy 15 ’/o-os t nyugdíjemelést, akikkel mi beszélgettünk, egyszerűen arról van szó, hogy emberséges magatartást, amit az elvtársak jónéhányan elmondták már. Hogy hasznosnak vagy haszontalannak vesszük őket, ez a tudat, meg az elvtársak, hogy a mi kerületünkben a nyugdíjasoknak az egyharmada magányosan él. És nem kerül pénzbe, hogy ne éljen magányosan. a* oMKMntnM* _ _ _____________
