Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1980-01-04
--------------_____-------------------------- i. mm ----jh ; ** "*J * • í ■ ' ■ I I- 59 -te önkritikus és kritikus légköre. A kerületi Pártbizottság a saját és a pártszervezetek feladatainak egyértelmű megfogalmazásával, a végrehajtás folyamatos ellenőrzésével, döntéseiről adott rendszeres információkkal, tagjainak személyes részvételével járult a pártegység erősítéséhez. Az eszmei-politikai egység helyzete néhány alapvető kérdésben Párttagságunk érti és elfogadja társadalmi fejlődésünk osztály jellegét, meghatározónak tartja a munkásosztály vezető szerepét, általános érvényű törvényszerűségnek a párt vezető szépét és ezen a talajon politizál. -A párttagság ideológiai, politikai műveltségének emelkedése az érzelmi azonosulást elméleti tisztánlátással, megalapozottsággal erősítette. Ezáltal a társadalmi fejlődéssel együttjáró változásokat, valamint azokat a vitákat, amelyek e kérdésekben akár nálunk, akár a nemzetközi { kommunista mozgalomból hozzánk vetítve megjelentek, tudatosabban fogják fel, gyorsabban és pontosabban igazodnak el benne. Az alapvetően helyes és tudatos felfogás mellett jelen vannak leegyszerűsített, vulgáris vagy téves nézetek is. Ezek a párttagok ideológiai felkészületlenségéből, gyakran politikai tapasztalatlanságából fakadnak, vagy abbl, hogy melyik társadalmi osztályhoz, réteghez, korosztályhoz tartoznak. Előfordul a munkásosztály vezető szerepének olyan leegyszerűsített vulgáris értelmezése, amely csak a fizikai dolgozók közül kikerült vezetők számán "méri" az elv érvényesülését, s az is, hogy a munkásból lett vezetőt nem tekintik semmilyen értelemben az osztályhoz tartozónak, illetve a munkások vezetésében való részvételét nem tekintik feltételnek. Alkalmazotti párttagok, értelmiségiek többször megfogalmazták, mivel ők szubjektiven a munkásosztályhoz tartoznak, miért I különböztetik meg mégis attól őket. Ez az igény gyakran érzelmi inditéku, különösen azoknál az elvtársaknál, akik régen maguk is munkások voltak, mások pedig szerejtnék, ha ugyanazokban a kedvezményekben részesül* hetnének, amelyekben a munkások /pl.: lakáselosztásnál, gyermekeik egyetemi felvételénél/. Fellelhető - elsősorban fiatal értelmiségiek körében - a tudományostechnikai forradalom kiteljesedésére hivatkozva a munkásosztály vezető szerepe szükségességének megkérdőjelezése, ami jelzi, hogy nem tudnak 1 ! £>£ . 1 ________________________________________________________________________________________i .< I ► *»*“*'*^__..._ J ■ — —---------------V " 7 T
