Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1980-01-04

■ *■ i r— W" » "^11 ---------------------—-------- - - -> -.vp I -, i- 46 -Az egyetemen, főiskolán évente 75-00 fő kezdi meg tanulmányait. Több ezerre tehető azok száma, akik évente közép vagy felsőfo­kú továbbképző tanfolyamokon ujitják meg ismereteiket. A tan­folyamok tematikája közgazdasági, kereskedelmi, jogi, munkavé­delmi, egészségügyi és általános műveltséget gyarapitó előadá­sokat is tartalmaz. A. nyelvtanulás a külkereskedelmet bonyolitó vállalatoknál kerül előtérbe. A vállalatok a tanfolyamok, továbbképzések mellett elsősorban a hiány szakmákban - amelyek szakember utánpótlását a szakis­kolák nem biztosítják - szorgalmazzák és szervezik a képzést. Az ismeretter.iesztés 1977-ig erőteljesen fejlődött, azóta las­san csökken az előadások és a résztvevők száma is. A számszerű csökkenés mellett tartalmi, minőségi javulás következett be. Nőtt a politikai, világnézeti előadások száma, gyarapodtak azok az ismeretterjesztő programok, amelyek közéleti témákat /üzemi, szo­cialista demokrácia, munkásosztály vezetőszerepe, szocialista életmód/ tárgyaltak. A szervezők törekedtek arra, hogy egy-egy előadás, illetve sorozat hallgatói azonos érdeklődésűek legye­nek. Az előadások film- és diavetítéssel, muzeum és tárlatláto­­gatással, esetenként országjárással, külföldi utazásokkal is ki­egészítették. Megnőtt az ismeretterjesztő szakkörök száma, ahol nemcsak hallgatják, hanem vitatják is a témákat. • A világnézeti nevelés szempontjából a szocialista családi Umnep­­ségek elterjedése nagyarányú. Kerületünkben alig van olyan üzem, intézmény, amely ne rendezett volna műsoros névadó ünnepséget. Az internacionalizmust mélyítették üzemeink kapcsolatai szov­jet és más baráti országok üzemeivel, azok kisebb-nagyóbb kol­lektíváival. A művészeti nevelés, izlésfe.ilesztés a kerületi közművelődésben a korábbi éveknél erőteljesebben fejlődött. A könyvtárak tevé­kenysége volt a legnagyobb hatású, a tudatformálást, izlesfej­­lesztést a legközvetlenebbül befolyásolták. A 102 üzemi szép­irodalmi, az 5 Szabó Ervin könyvtárban az olvasók száma egyen­letesen emelkedett, s a kölcsönzött könyvek száma is nőtt. I sy ‘---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—_—_

Next

/
Oldalképek
Tartalom