Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1980-01-04
I4” ““ ” ^ ** ' ^ ■" "^J1 11 ------------^----------T * '*? I A rendelkezésre álló munkaerő hatékony foglalkoztatása, a munkaerőgazdálkodásban jelentkező feszültségek feloldása sokirányú, komplex, összehangolt, tartós hatást kiváltó intézkedéseket igényel. Ezek kialakítása az irányítás és a gazdálkodás minden szintjén egységes szemléleten nyugvó, következetes munkát követel meg. Az irányitó szerveknek magasabb követelményeket kell állítaniuk a vállalati vezetők elé, a vezetőknek pedig a munkaügyi és más szakemberekkel szemben. A munkahelyi párt- és szakszervezeti szervezeteknek a politikai nevelő munkával, segitő, ellenőrző tevékenységükkel olyan feltételeket kell teremteni, hogy a dolgozók a gyakorlatban is azono- ^ suljanak azokkal az intézkedésekkel, melyek a szervezettebb, hatékonyabb munkát segitik. d./ A beszámolás időszakában az ipar termelékenysége, hatékonysága tovább növekedett. Folytatódik a már korábban kialakult fejlődés, hogy az ipari termelés-növekedés szinte teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott. E kedvező folyamat elismerése mellett azonban indokolt azt is figyelembe venni, hogy az évenkénti 7-10 %-os élőmunka termelékenység növekedésében döntő szerepe a nagyarányú gépesítésnek volt és kevésbé a munkaerő ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatottságának. A számok azt bizonyítják, hogy változatlanul igen magas a munka szervezetlenségéből, a fegyelmezetlenségből és a kellő érdekeltség hiányából szármáz- veszteségidő. Ebből a szempontból sem elhanyagolható az a körülmény, hogy a magas termelékenységű gépek, berendezések mellett indokolatlanul is jelen van az elavult technika. Sok esetben tapasztalható, hogy a létszámhiány miatt nem üzemelő gépek között több nagyhatékonyságú gép is van. E tekintetben a szemléletbeli problémák mellett jelentős szerepe van a kellő érdekeltség hiányának is. t A hatékonyság tágabb értelemben vett, az egyes ráfordítási elemek hatékonysági vizsgálata nagy ellentmondásokra mutat, pl. a technikai-műszaki ellátottság közel másfélszer gyorsabban nőtt, mint a munkatermelékenység. A termelékenység nem fejlődött olyan mértékben, mint amit a szűkülő munkaerőforrások és a jelentősen bővülő eszköz ellátottság indokolt és lehetővé tett volna. \ , ÍO
