Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1979-03-23

--------------------------- l .i ■' —^ ^ "

.^4P

4 ■ •?

t- 2 -Hangsúlyozta a határozat a gazdasági vezetés felelősségét, feladatát - ezt a feladatot konkrét formába a közművelődési törvény öntötte.

A pártbizottsági anyagunk nem tudott mind azzal a kérdéssel foglalkozni, amit a feladatterv rögzített. A VB szélesebben foglalkozott e témával, több sző esett a kerület társadalmi, állami szerveinek munkájáról is.

A közművelődési határozat elfogadása nem ment egyszerűen, hisz a pártszervek irányitó, ellenőrző munkájának perifériájára szorultés onnan kellett visszahozni. A társadalmi és tömegszervezetek gyakran nem is értették a határosat szükségességét - igy pl. a Tanács szakigazgatási szerveivel 1 évig kellett közelharcot vivni, hogy elkészítsék saját feladattervüket, stb.

A szemléletváltozás nagyon jelentős, ami bekövetekezett e területen, alapvető, meghatározó szerepe ebben a pártszervezeteknek volt.

Az anyag is utal rá, hogy a közművelődési munkát is mind differenciáltabban kell végezni. Ennek még nagyon az elején tartunk, mert sem személyi, sem tárgyi feltételei nem úgy alakultak ki, mint ahogy ez szükséges lenne. Gond, hogy ez a munka még mindig egyirányú - egyik oldalon áll aki a közmüvelést végzi, a másik oldalon a passziv befogadó -, nem eléggé ölt közösségi formát.

A 8 általánost nem végzettek újra termelődésével párhuzamosan lezajn lik egy másik jelenség, a 8 általánost nem végzettek számarányának

csökkenése. Ez az üzemi közművelődési munkát végzőket továbbra is arra figyelne ztéti, hogy továbbra is agitációs, nevelőmunkát kell kifejteni azok körében, akik nem végezték el a 8 általánost. A fiatalokat lehetőleg be is kell iskolázni. Ugyanakkor látni kell, hogy a kerületben a munkásoknak és dolgozóknak az általános műveltségi színvonala megnőtt, igy a közművelődésnek jobb feltételei vannak.

Probléma, hogy az általános iskolai beiskolázás nem megy. Volt egy fellendülés a 70-es évek közepén, de ezt követően visszaesett. Ez r azt mutatja, hogy változatlanul nem találják meg az emberek a személyes érdekeltséget az iskola elvégzésében.

'______3____J