Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1973-08-10
-------------—---------------------------------- . — ■ mmu ) ^P"r" — "" ” 1 ^ ^ "■■■■"M&BtHl 4 ,-:p í wSm M® 11 napirenden lévő elméleti- politikai- gazdaságpolitikai kérdéseket az adott munkahelyek életével gyakran nem szorosan összekapcsolva tanulmányozzák. Másrészt ismereteiket a napi politikai tömegmunkában nem kielégítő színvonalon hasznosítják. Ilyen kérdéseket ritkán tűznek taggyűlési napirendre. Még mindig kisért az a sokéves gond, hogy a párttagok egyrésze nem tanul fegyelmezetten, egy-egy újságcikk, rádió vagy TV műsor alapján kíván megélni a szemináriumokon, továbbá egyik évet követűen a másikon is ugyanazon a szinten hallgatja a szemináriumot, elméleti kérdések iránt ezek az elvtársak nem érdeklődnek. Ezek a párttagok aztán a gyorsan fejlődő élettől, környezetüktől is elmaradnak, végső fokon nem tudják képviselni és ha kell megvédeni a párt politikáját. 3) Kerületi párttagság aktivitásának hatását növeli, hogy erkölcsi magatartása alapvetően megfelel a párt által előirt normáknak, a társadalmi követelményeknek. A párttagok - különösen a munkás párttagok - nagy többségére jellemző, hogy elitéli a szocialista erkölcstől idegen felfogást, magatartást. Jól mutatta ezt a ^ KEB 1972. évi és a KB. 1972. XI. 14-15-i állásfoglalásának egységes fogadása. Ennek alapján a párttagság részéről általánosan is megfogalmazódott az avéle^ mény, hogy egyetértenek, a KB által felvetett nagyobb követelményekkel, a pártfegyelem erősítésével. A párttagság többségére jellemző a mai követelményeknek megfelelő áldozatvállalás, a munkában való élenjárás, a társadalmi munkában és megmozdulásokban való aktív részvétel, (kommunista szombatokon, véradásban) Azonban olykor ugyanazon elvtársaknál is jelentkeznek ellentétes megnyilvánulások. Pld. nem vállal társadalmi megbízatást, vagy nagyobb leterheléssel járó megbízatás elől, továbbképzés elől elzárkózik, nem jelzi a környezetében lévő problémákat, nem is lép fel azok ellen, a munkában nem példamutató, sőt I egy-egy párttag megsérti a társadalmi tulajdont stb. 1 wl* Az is előfordul, hogy a párttagok egy része - és ehhez pártaktivák, gazdasági vezetőle is tartoznak - a csoport vagy egyéni érdekeket a vállalati, vagy népgazdasági érdekek fölé helyezik. Ez a pártszervezetek részéről nem kap min^ den esetben megfelelő elutasítást és bírálatot. A kongresszus határozataival összhangban pártszervezeteink az eszmei- politikai munka során fellépnek a közéletünkben, igy a munkahelyeken, üzemekben is fellelhető kispolgári nézetek, magatartások ellen. Megítélésünk szerint a párttagság nagyobb része intakt, maradt e nézetektől. Mégis az erőfeszitések eddig nem hoztak elég eredményt. Szinte minden munkahelyen, kollektívában előfordul, hogy a párttagok kisebb részénél fellelhető a passzivitás, közöm* bösség, anyagiasság és fegyelmezetlenség. Ezek megítélésében gyakran zavar, értetlenség van. Vannak párttagok, aktívák akik saját nézeteikben, maj-___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
