Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1972-04-07

-4-A jelentésben megjelölt feladatokkal egyetért, fontosnak tartja a szervezettebb irányítást és elsősorban politikai nevelő munkaként kezelését és nem adminisztratív utón való vitelét ennek a munkának. Meg kellene szívlelni azt is, hogy korábban a kerületi tanács nép­művelési osztályával az üzemeknek szorosabb volt a kapcsolata, ezen változtatni kellene. Benedek Árpád et.: Csatlakozik azokhoz az elvtársakhoz, akik az anya­got jónak tartják;, mert elemző, reális képet festő és a feladatokat jól meghatározó jelentés. Ezért nemcsak egyszerűen jónak, nagyon jó­nak tartja. Minden évben napirendre került ez a téma és néhány kérdés­re koncentráltan készült el, több év után ez most olyan anyag a ke­zünkben ami nem sulypontozódik 3-4 kérdésre? hanem minden kérdést re­álisan érintve széles képet fest a népművelési munkáról a kerületünk­ben és a kerület üzemeiben. A munkások, dolgozók műveltségi színvonalát kulturális forradalom te­remtette meg. Hogy a népművelési munka mit jelentett a felszabadulás előtt és mit jelent ma, azt mondhatjuk, hogy gigentikusak az ei^edmények. Csak a kulturális forradalom magas fokú jelzőjével lehet erről beszélni. Magyarországon a mi rendszerünknek a kultúrpolitikája tükröződik a színházi jegyárakban is. Előfordul, hogy minden jegy elkelt és mégis fél nézőtér van. Nemcsak a dolgozók műveltségi színvonala heterogén, az igény ugyanúgy heterogén. Átmeneti korszakot élünk, nem egyszerű a kérdés kinek mi az igénye. Az sem egyöntetű, hogy egy munkásnak a magyarnóta az igénye. Egyetért Gábor elvtárssal, hogy az iskolai vég­zettség nincs szinkronban a kulturális érdeklődéssel. Formák változ­nak alakulnak, ez teszi bonyolulttá a helyzetet.A kultúrpolitika és a reális igények között nagy az ellentét ami a mi korunkkal, társadal­munkkal együtt jár. Szubjektív elemek plusz műfaji kérdések bonyolód­nak. Az anyagban tartalmazott és felsorolt nehézségek valóban mind reáli­sak, léteznek. Az emberek a szabad idejüket sokkal több féle módon kötik le, töltik el mint ahogy mi várjuk és szeretnénk. Nehéz nekünk ezt befolyásolni. ^ A színházi jegyeladás az üzemekben teljesen csődbe került. A nehézsé­gek ott vonnak, hogy valójában ez nemcsak jegyeladási munka, inkább politikai munka lenne, hogy hová irányítsák a közönséget. Sokszor olyan filmek, színdarabok is elbuknak, melyek később a TV-ben közön­ségsikert ér el. A jelentést elfogadja. Herczeg Ferenc et.: A propaganda és művelődésügyi bizottság vezetője­ként csatlakozik a felszólalókhoz. Elmondja, hogy ezt az anyagot a bi­zottság is megtárgyalta, jónak, elemzőnek tartotta. Részkérdésekben 1 állástfoglalt és az első időszakban kifogásolta, hogy néhány kérdésben nem megy mélyebbre a jelentés. A jelentés összefoglalva tájékoztatja a pártbizottságot kultúrpolitikai, oktatási kérdésekről, a bizottság 1 helyénvalónak tartotta a szerkezetet és az egyes kérdésekkel való foglalkozást, illetve megállapításokat. Foglalkozik az előző felszólalásokban már érintett témákkal; a 8 álta­lános iskolát végzettek számszerű növekedésével, szocialista brigádok, szakszervezetek, pártszervezetek kultúrpolitikai tevékenységével, azokkal a kérdésekkel, melyek a bizottság ülésén is felvetődtek. A fejlődés nagy, a követelményekhez képest nagyobb az elvárás. Munka­­fegyelem, morál, egyes emberek magatartása a követelményekhez képest alacsony. A komplex tervek, melyeket a nagyvállalatok készítettek a helyi tapasztalatokon túl, szabják meg az üzemen belül rétegekre a b­­u _________________________________ . -... mm*' i .. __ _________ __■ ...-;v-‘ ./Adisfe -------------------------—-------------•---------*----­_____ ■ " *" w' ~ T ~'t í»

Next

/
Oldalképek
Tartalom