Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1972-11-16
__________________________________— L ^ ; --------May ' ■«» ■■ V «■ ” J------" ^ > é-4-1973 szeptember 1-től, ha bizonyos fokig az irányitás változik is mégis fennmarad a kettős, hármas irányitás. Meglátása, hogy kerületi feladatterv meghatározásánál nem nyúlunk át más szerv feladatkörén, ha ezt a koordinációt a kerületi tanács irányitja. Vannak ebben a kérdésben szomorú gyakorlati példák. Az utóbbi időben sok olyan szemléltető eszközt kellett kiselejtezni a szakmunkástanuló intézetben, melyet a szakközépiskolák jól fel tudtak volna használni. Nem voltak hajlandók elvinni, az lett az eredménye, hogy ki kellett selejtezni. A feladatterv is foglalkozik azzal, hogy a vállalatoktól igényelni kell, hogy minden szakmunkás és szakközépiskolai tanuló üzemi gyakorlatához megfelelő munkahely, gépi szerszám és munkaellátottság biztosítva legyen. Tapasztalata szerint a vállalatok e tekintetben jelentős anyagi áldozatot is vállalnak. Pld. a Magyar Hajó és Darugyár az elmúlt héten adta át az uj szakmunkásképző üzemet, ami korszerű minden követelménynek megfelel, de előfordulhat, hogy egy év múlva üresen marad. A pályairányitás kérdésével a kerületi Tanácsnak és az általános iskolák igazgatóinak sokkal konkrétabban kellene foglalkozni. Az iskolájukban rendezett pályaválasztási heteken az elmúlt évben 5, az idén 3o tanuló jelent meg mindössze. Ebben a kérdésben erőteljesebb koordinációt javasol. A kerületi PB. segítségét kéri: az Óbudai Hajógyárban szanálási problémák vannak, két eve folyik a huza- vona, az egyik felelős szerv azt mondja, ho{*y az épület műemlék, a másik, hogy lebontása után zöldterületté kell nyilvánítani. Jó lepne, ha ez a kérdés már ennyi idő után eldőlne. Herczeg Ferenc et.: A feladatterv jól szolgálja a határozat végrehajtását és olyan pontokat tartalmaz amellyel a határozat gyakorlati megszervezését biztosíthatjuk. Alapvetően azt a feladatot kell részletesen megfogalmazni amely biztosítja a pedagógusok szakmai, politikai nevelését. Ennek áttekintését állami vonalon, másrészt saját vonalon is meg kell tenni. Nevelni csak az tud, aki maga is meggyőződéssel vallja amit a nevelő munkájában alkalmazni kell. Nem úgy képzeljük a nevelést, hogy ez az osztályfőnöki óra és nevelünk, hanem minden esetben a ^ materialista világnézet formálását nevelesi munkánkkal elérjük. A statisztika is mutatja, hogy a párttagok közvetlen példája mellett komoly segítséget kell nyújtani, hisz a pártszervezetek létszáma és ráhatása nem teljes. A tanács szakmai irányításával kapcsolatban ellenőrzést kellene végezni, hogy összhangban van- e a határozattal és olyan értelemben érvényesül- e , mint amit a határozat kitűz az oktató- nevelő munka gyakorlati végrehajtására. A másik, - ami szintén szerepel az anyagban, de még nagyobb figyelmet kellene rá fordítani az iskolai pártszervezetek pártéletének , további erősítése és kibontakoztatása. Ezt következetesebben és tartalmában is pontosabban kellene körülhatárolni, hogy az ellenőrzésnél megállapítható legyen: megtettünk- e mindent amit magunkra vállaltunk. Továbbiakban foglalkozik a felnőtt oktatás kérdésével, ezzel kapcsolatban az üzemi pártszervezetek és gazdasági vezetők szerepével. ! 5* l{j j ______________________________________________________________________________________________________________ _______________I . \ ■ > ?11 [ I •.«* 1 j* ..... —- . - —- - — ----------------~
