Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1971-06-18
- 8 -A_párt ideológiai munkája és művelődé cpolitiká.1a. A szocialista tudat' es Icozgon^lj^-ás i'e'.ITeTi^c'sc'l' Az anya§ tárgyalása iránt nem nyilvánult meg olyan mély, sokoldalú érdeklődés és aktivitás a hallgatók részéről, mint az előző témáknál. Ennek oka, hogy még a párttagok és a gazdaságilag jól képzett szakemberek egy része sem látja eléggé az összefüggéseket a párt ideológiai tevékenysége és a gazdasági épitő munka kérdései között, A hallgatók megfogalmazták, hogy gártunk politikája, a marxizmus -len in izmus nagy átalakító hatást gyakorolt egész társadalmunk fejlődésére. Ez a politika eredményes volt, pártunk következetesen alkalmazta, harcolt mind a szektás, dogmatikus, mind a^jobboldali torzításokkal szemben. A kétfrontos harc kérdésénél elsősorban a párttag hallgatók hangsúlyozták, hogy ennek biztosítása és megőrzése a pártegység biztosítása szempontjából a legfontosabb. Példákat hoztak fel ennek bizonyítására, a magyár és a nemzetközi munkásmozgalom életéből. A pozitív vonások mellett arról is volt szó, hogy társadalmunkban burzsoá és kispolgári hatások is jelentkeznek. A dolgozók egy részénél tapasztalunk burzsoá erkölcsi vonásokat, opportunista magatartást, nacionalizmust. Ebből kiindulva helyes következtetésekre jutottak, és egyetértettek azzal, hogy a tömegek szocialista nevelése, kulturális műveltségi színvonalának biztosítása a jövőben még fokozottabb feladatot jelent. Elénk vita folyt pártunk művelődéspolitikájáról, a szocialista közgondolkozás kialakításának fontosságáról. Ezt azonban nemcsak a párt feladatának, hanem az egész társadalom, az idősebb nemzedék, a szülők feladatának is tekintik. Az iskola szerepét e vonatkozásban kiemelték. Szükségesnek tartják, hogy korszerűbb hasznos ismereteket nyújtson a fiatalok számára, segitse elő a fizikai munka megbecsülését. Az erkölcsi vonások tárgyalásánál ismét felvetődött a munkások ^ megbecsülése. Nem tartják erkölcsönek azt a sok helyen megnyilvánuló gyakorlatot, hogy a régi törzsgárda nincs megbecsülje sem anyagilag, sem erkölcsileg, különösen a vállalathoz 'újonnan belépő dolgozókkal szemben. Azt várják a párttól, hogy fokozottabban biztosítsák az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. Legszélesebb vita a kispolgárság' fogalmán, társadalmi gyökerén volt. Ismételten kifogásolták, hogy pártunk és államunk nem hoz következetes intézkedést a hnrácsolás, az élősdiség, az egyes emberek meggazdagodása ellen, A szocializmus építése időjén is lehetőség van arra, hogy egyes emberek meggazdagodjanak. Nem csak adminisztratív intézkedéseket sürgetnek, a • hanem olyan 'társadalmi légkör és elitélő magatartás kialakítását, amely ezt a erősebben gátolja, megszünteti. Többet várnak az irodalom, a művészet, a tömegkommunikációs eszközök együttes hatásától. A vita során felmerült az értelmiség szerepének megítélése.--------------------------------------------------------------------------------- — —^ — '"O " 1 ________________________________________________________________________________________________________________
