Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1970-02-17
á Kedvezőtlent,, hogy úgy budapesti, mint vidéki viszonylatban : . tovább növekedett az alkalmazotti létszám aránya az összes létszámon belül.. Budapesten a munkás létszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám 5,8 /cr-kal növekedett, a vidéki telephelyeken pedig a munkáslétszám 14,7 %~Q3 növekedést, az alkalmazotti létszám 27 /6-os növekedése kisérte. A budapesti munkaerőgondok .fokozott mértékben jelentkeztek a könnyűipari vállalatoknál, ahol egy év alatt 7,7 ?6-kal csökkent ^ a munkáslétszám, de kedvezőtlen a nehézipar területén mutatkozó 1,4 %-os csökkenés is. Csak a szövetkezeti ipar volt képes munkás. létszámát kismértékben növelni. Jellemző, hogy az iparvállalatok 76 %-ánál budapesti viszonylatban a tárgyév során csökkent és csak egy-két vállalatnál növekedett a munkás lét szám, bár a vállalatok többsége a munkás létszám növelését tervezte. A budapesti munkaerőgondok fokozódásához hozzájárult, hogy a i ^yidéki ipartelepítés növekedése, valamint a TSZ-ek megerősödése következtében megnövekedett a vidéki munkalehetőségek száma. % I Még nagyobb mértékben befolyásolta a munkaerőhelyzetet a bérszínvonal gazdálkodás ismert rendszere, a vállalatok meglévő eszközállománya, adott gépi felszereltsége, a vállalási fejlesztési alapok elégtelensége, valamint az, hogy a gépesítés költségesebb, mint a létszámemelés, - ez mind túlzó után az extenziv fejlesztésre ösztönözte a vállalatok vezetőit0 A megnövekedett munkaerőkereslet következtében a dolgozók mintegy 2o-5o /cr-a változtatott munkahelyet, nagy részük egy éven belül többször is. A munkaerővándorlás az esetek többségében nem a nép' gazdaság érdekeit szolgálta, hanem egyéni előnyöket. Mindezek maguk után hozták a munkafegyelem lazulását is, ami szintén részese volt a munkaerögondoImák. ♦ t % _ ^__________________________________ i 1
