Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1970-09-01

• ,; I

t

— ^

Az egy főre veti botit termelékenységi mutató fejlődése ágazatonként ötéves átlagban lényegében azonos, kivétel ez alól a szövetkezeti ipar, ahol p fejlődés ütemű mintegy kétszeressé a többi ágazaténak'.- Vállalatonként vi-, szont már jelentékeny eltérések tapasztalhatók, mig pl. az Autóvill azonos mutatója 67 %-os, a Kender Juta mutatója 62 % os, a Medicor Müveké 37 %-os, addig a Csavaripari Vállalat, az Adócsőgyár ezen a téren elmaradt az átlagos fejlődéstől. A Gyapjumosó vonatkozó 197o évi mutatója alatta marad az 1965 évinek.

A termelékenységre ható legfontosabb tényezők az alábbiak voltakt- az élőmunkához képest az állóeszközök beszerzése és használata viszonylag drága;- a termelőegységek rendelkezésére álló anyagi eszközök,

nagyobb mérvű műszaki fejlesztést,- az adott körülmények között - nem tettek lehetővé* A gyártásiéjlesztós eredményei csak kismértékben tudták ellensúlyozni a .. termelékenység emelkedésére.hátrányosan ható tényezőket; ^- a bérszinvonalgazdálkodás alkalmazott rendszere nem ösztönzött kellő mértékben az élőmunkával való takarékosabb gazdálkodásra, sőt pillanatnyi előnyöket jelentett a létszámhigibásfc alkalmazó egységeknek;- a nyeroségközpontos gazdálkodás hangsúlyozása mellett ...

• nem kapott kellő súlyt annak megmagyarázása, hogy hoszszabb távon a nyereség növelése csak a termelékenység emelésével bizbositható;

i t

' l't

í

" 3 --mm. ' ~~~~~~~~~~~~~~~~~~ —