Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1970-07-20
*-3- i Meggr/esi Miklós et>: A három műszakban dolgozó nők helyzetével foglalkozik. Ezt a kérdést üzemükben napirendre tűzték, mert többsége általában három műszakban dolgozik és az egész üzem dolgozóinak 9o százaléka nő. Férfi 1-2 művezető, lakatos, karbantartó dolgozó. Megvizsgálták a lehetőségét annak hogyan lehetne segíteni a három műszakban dolgozó nők helyzetén. Gél az, hogy az egyedülálló nők és azok akik nagycsaládosok ne dolgozzanak éjszaka, ugyanakkor ezek a nők ragaszkodnak az éjszakai műszakhoz bizonyos kedvezmények miatt. Aki állandóan éjszaka dolgozik csak 5 napot jön be és kap 2o százalék pótlékot ami havonta 4oo-5oo forint vagy énnél is több. Sok dolgozó van olyan aki nem is akar délelőtt va^y délután jönni, mert éjszaka anyagilag jobban érdekelt. Ezért tűztek napirendre, mit tudnának tenni az éjszakai műszak megszüntetése érdekében. Jelen esetben nem tudják a belföldi igényeket sem kielégíteni ezért nem szüntethető meg, valamint nagyobb beruházásokra, műszaki intézkedésekre van szük_ ség. A textilipar fejlődésével vállalatuk bizonyos fejlődést fog elérni, de a fejlődéssel egyidejűleg az igények is növekednek az előirányzat szerint 2o-3o százalékos. Továbbra is szükség van a három ^ műszakra. Ennek megszüntetése nem csupán elhatározás kérdése. Egyetért a határozattal, mely helyesen veti fel a helyzetet, ennek megvalósításáért a maguk területén igyekezni fognak sokat tenni. Mészáros Vilmos et.: Szintén textil iparban dolgozik bár náluk nem olyan magas" a nők: aránya mint a Szalag és Zsinórgyárban. Mégis olyan tapasztalatokat tudnak az anyaggal kapcsolatban elmondani, mint Meggyesi elvtárs és amit az anyag is megfogalmaz. A nők sajátos belső helyzetéből a család oldaláról kívánja a kérdést megközelíteni. A dolgozó nők többsége munkájukban becsülettel helytállnak, ezért anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek. Azonban amikor 8 óra letelte utón kilépnek a gyárkapun számtalan kötelező elfoglaltság felé indulnak ami természetéből falcad és ami egy férfi dolgozóra nem jellemző. Amikor a gyermek beteg lesz nem az apa marad, otthon, mindig az anya. Nehéz problémával állnak szembe akkor amikor biztosítani kell a szakmai kulturális fejlődését nő dolgozóiknak is. Az a korosztály akik általában tanulhatnának erre az időszakra esik a férjhezmenetel, a család megalakulása a gyermekeknek az a kora amikor a legtöbb baj van velük. Az agitáció semmibe vész. Megérti, hogy tanuljon, de a körülményei nem engedik meg. Nem megoldott az ovodai és a gyermekfelügyeleti ellátottság sem, nagy gondot okoz a több műszakban való foglalkoztatottság. A Gyapjumosóban a vezető testületekben jó a nők aránya^ - az igazgató is nő - azonban nem mondható el ez a termelő egysegeknél, mert csak egy női üzemvezető van és a különböző üzemekben nem lehet női vezetőt kinevezni, mexd a nők sok esetben nem fogadják el saját nemükből a vezetőt. Foglalkozik a három műszak kérdésével. Országos szinten is nagy gond a női munkaerő három műszakban való foglalkoztatása. Nehéz azon vi tatkozni jó dolog-e, kell-e. Nem jó, de szükséges, hisz a termelésnek menni kell. Az a járható ut, ha a pártszervezetek az anyagban foglaltak szerint egyéni elbírálás alapján segítik hozzá azokat a nődolgozókat akiknél indokolt, hogy könnyítsenek helyzetén. De ez akkor lesz könnyebb, ha azok az anyagi ellenszolgáltatások sem maradnak el, amiről Meggyesi elvtárs beszélt. Maguk területén mindent elkövetnek, hogy közelebb jussanak a megoldáshoz. í " 11 '«*"—y~,~ *^j—----------------— ~
