Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1969-09-04

. - --12-Ivónyi olvtárs ; A kialakult vita hasznos, eredményes volt, az elvtársak saját tapasztalatuk alapján megerősítették a VB. által a PB. elé terjesztett Írásos anyag megállapításait. A vitában elhang­zottakat hasznosítani fogjuk. Feladataink az volt, hogy a 2. napirend tárgyalása során jelentést adjunk, hoqy kerületünkben az I. fé. gazdálkodás során milyen ered­ményeket értünk el. Tevékenységünket a gazdasági mechanizmus reform­jával kapcsolatos elvek tükrében végeztük. így teszünk pozitív meg­állapít ásaokat j és vannak gondjaink, melyre utalunk. Erre vonatkozólag azt tudjuk mondani, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának gyakor­lati megjelenése során több eredményt értünk el, alapvetően helyes , utón járunk, közben számos gonddal, ellentmondással találkozunk, mely- — ne^: megoldására népgazdasági, kormányzati és üzemi szinten erőfeszité­­^ seket kell tenni. Emlékeztet arra, hogy amikor a párt és a kormány az uj mechanizmus reformjának téziseiről tájékoztattuk az elvtársakat akkor is mondottuk, hogy nem olyan határozatról van szó, melynek vég­rehajtása egyik napról a másikra, ellentmondások nélkül simán fog menni. Olyan utakon járunk, melyet szocialista társadalmunkban előttünk még nem járt senki, ezért gondjaink, problémáink megoldásában türelem­re van szükség, közben bizonyos módosításokat, intézkedéseket kell tenni a problémák megoldásának érdekében. A vitában elhangzott észrevétel az átlagbér és bérszínvonal gazdál­kodással, bizonyos fékek beállításával kapcsolatosan. Kezdetben is tudtuk, hogy ezek kényszerintézkedések. Elhangzott olyan vélemény, hogy az átlagbér, bérszínvonal bevezetése a gyakorlatban neqi igazo­lódott be. Ezt a kérdést alapos; bban kell szemügyre venni. Ma már azt ismerjük, hogy a féltrendszer milyen következményekkel jár vállalati vonatkozásban, de azt nem tudjuk, hogy ezen kényszerintézkedés hiánya, nem léte milyen következményekkel járna, ezért nem szabad olyan egy­értelműen elitélni a bérszínvonal gazdálkodást mint kényszerítő for­mulát, hiszen ennek bizonyos népgazdasági előnyeit ma is ismerjük, A bér és munkaerő témájában nemcsak a gazdasági mechanizmus reformja során, hanem azt megelőzőleg is voltak gondjaink. A fékek alkalmazd­­* sa szükségmegoldás, melyet népgazdasági érdekek igényelnek jó lehet közgazdasági vonatkozásban ma már elég világosan látli. tó, hogy a válla­lati élet fejlődését, a termelékenység kedvező alakulását neg: tivan befolyásolja. A fékek dacára is a reáljövedelem jobban növekedett, mint a termelés, a termelékenység, sőt jobban mint amit előirányoztunk. Igaza van Grosszman elvtársnak: az a vállalat, amelyik hirdeti, hogy ennyit, meg ennyit fizet a munkásnak aki egy műszakban dolgozik, az el­vonja a munkaerőt más váll-tól. Jelenleg az Akkumulabőrgyár sem tudja 1 h ► ifuaiiiniiiiu i.i .i , . ■—;-----:-------------------------•------....................................................................................J ► TIMIIM ~UM *-»•

Next

/
Oldalképek
Tartalom