Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1963-04-09

----- IJ c m ^

u-8-m.

Zavarja a tisztánlátást,hegy a kapott információk valódiságát nem tudjuk leellenőrizni,illetve a forrás nem az a " biztos", amire lehetne fenntartás nélkül támaszkodni.

/ nem minden esetben van erről szó, de egyes, nagyebb horderejű kérdéseknél,/ Ez nem segíti a tisztánlátást.

A Szervezeti Szabályzat által biztosított jogunk,h©gy kö - vetelhessük a megfelelő tájékoztatást.

Vas Henrich elvtárs: j? FORSZ párttitkára/

1. / Igaz-e, ho ;;y a kinai-indiai határincidens következményeként az indiai KP. fel lett számolva; '

2. / rai a he 1 , zet a kínai-mongol határkiigazitás kérdésében;

'

3. / az indiai KP. és a-szocialista országok KP-jai közötti

f"’"" ellentmondás befolyásolja-e, hogy ilyen harc indult az

indiai párt ellen.

Gáspárt Sándor elvtárs válasza:

1959-i^ a kinai álláspont nagyjából azonos volt mint a SZKP. és a többi testvérpártok álláspontja. Ök v ltak azok, akik már Sztálinnak is szóvátették,hogy a Tájékoztató Iroda állásfoglalása nem volt hel yes.

Kina és Jugoszlávia nézeteltérésének elvi alapja talán az, arait a NDK. pártkongresszusán részt vett jugoszláv elvtársak egyike elmondott: '

őket 1957-ben Maó-Ce-Tung elvtárs hivatta és kérte,h© y a közös közleményt Írják alá. Akkor a jugoszlávok nyíltan megmondták, hogy gazdasági nehézségeik vannak, amelyek ezt nem teszik lehetővé. Helyzetüket súlyosbítanák ezzel.

O Maó-Ce-Tung elvtárs akkor azt mondta: Írják csak alá nyűgöd-i tan, akkor együtt leszünk és a SZKP. plattformja ellen kö -| zösen tudunk fellépni. A jugoszláv elvtársak erre úgy nyi -latkoztak,hogy vitatkoznak kérdésekben,- de a SZKP. ellen soha senkivel nem szövetkeznek ! Azóta van,hogy a jugoszlá- I fl vök " nem állhatnak meg" Kina előtt. Ebből is következik,hogy

■ÉH i? az ellentéteknek szubjektív okai is vannak.

I944-45-ben a jugoszlávok szervezték meg az Albán KP-ot, azután Jugoszlávia ment jobbra, Albánia balra,- és egyik sem korrigált. Közöttük a barátság " kutya-macska " viszony.

Az 1956-os Központi Bizottságból Albániában két ember van:

Enver Hodzsa és Mehmet Sehu; szinte lehetetlen,hogy ezek az * emberek most kiálljanak a plénura elé és raondj ák el, h© ;y

mit tettek és kérjek, h© y ezt nézzék el, hagyják őket továbbra is. Ez nem lehetséges ! Ezért raost,ho y jött valaki, azonnal csatlakoztak, aki ellenzéki. Amit Rákosi nem tudott meg tenni 1956-ban, illetve 1953-ban, azt Ők sem tudják most.

Torz belpolitika, dognutizmus, csak fals külpolitikát szülhet. Belsőleg még lehetne valameddig tartani, de külpolitikai vonalon nem.

Nagyon jó, h© y az embereket a párt féltése vezeti, és hegy sikerült a problémákat általában tisztázni.

i ■ ö !

............................ 1 ....... 1 ■". '• •’_____j

* _ ______— *--------——— ----—* ‘ ^

I