Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1962-09-21
* ’-9-. ■ í • '■ \ A^normarendezés; a központi instrukció meg volt,de hogyan hajtjuk végre,mennyire szélesítjük, az nem volt meghatározva,'Ez az önállóság nagyon jó, - bár vannak bizonyos lazaságok. A cselekvési egységgel kapcsolatban; Rétiné elvtársnő felveti,hogy az anyagban több ki dés van felvetve,de nincs kifejtve,hogy hogyan néz ki.ügy Ítéljük meg,hogy a fő kérdésekben elvi-politikai és cselekvési egység van,- azonban mindennap beleütközünk,hogy a cselekvési egység á párttagoknál nem mindég érvényesül egyértelműen} pl. a^párt szövetségi politikája kérdése,amelyet már mióta magyarázunk, mégis, 2 hónappal ezelőtt a személyzeti vezetőkkel folytatott be - szélgetés alkalmával azon volt a vita,hogy lehet-e pártonkivüli személyzeti vezető. Ez csak egy része a“párt szövetségi politikájának,de mutatja,hogy az elvtársak közül igen sokan bár általában egyetértenek e kérdéssel azonban a gyakorlati munka során jelent- C ' kezik a " d e ". Vagy a gazdasági vezetésben; a kommunizmusba kb. azonos történelmi időben jutunk be, - azonban hogy ehhez milyen feltételek vannak, hogy egyes termelési mutatók hogy állnak, ezt vizsgálva már hibák vannak. . j A kollektív vezetés kérdése; a pártszervezetekben nem egyszemélyi vezetés érvényesül, alapvető kérdésekben kollektív állásfoglalás van, tehát a vezetőtestületek felelőssége is megnövekedett.Az üzemekben, középszinten is, a legjobb szakmunkások vannak a vezetésben, ki kérik a dolgozók, a pártonkivüliek véleményét. Miközben ezt tesszük, még vannak momentumok,amelyek sértik a kollektív vezetés kialakulását; ahhoz pl. hogy a^pártbizottság tud - jón vezetni,minden egyes pártbizottsági tag jól informáltságára van szükség. Törekszünk ugyan arra,hogy ez kielégítő legyen,- de ez még nincs meg. Pontosabb kérdéseket a pártbizottsággal megtárgyaljuk, fontosabb anyagokat Írásban megküldünk. Ugyan ilyen a helyzet az üzemekben is,- de ez még ott sem teljes. Pelmerül az a kérdés is,hogy egyes PB. tagok mennyire leterheltek; vannakakik e tisztségnek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni,bár kxxzkxágsf HSkxEiJEgiEixkKKXjiKk feladatoknak eleget tesznek .^Nehezíti ahelyze - tét egyes elvtársik olyan felfogása is,hogy az ón felkésültségem nem olyah, mint másé, - ezért nem is tesz észrevételt.Nagyon^ helytelen nézet ez,mert senki nem tapasztalhatta,hogy ha hibás volt a nézete, azért el lett marasztalva. , Ha ezt végig viszem, akkor a párttagság 4o %-nak kb. nincs partmunkája, azonban a 6o %— annál inkább túlterhelt.Ezen kell változtatni, azt elérni,hogy mindenki többet tegyen, mint az egyszerű ember. A passzivitás kérdése; én másképpen látom; ezt nem dönth., u - ol> r I ho y egy adott kérdésben milyen az aktivitás. A forradalom különböző szakaszain más kérdések kerülnek napirendre; az ellenforradalom után a létkérdés volt napirenden, amihez mindenkinek volt véleménye, tehát a párttagság aktivitása maximalis volt, a Konszolidáció éveiben is az volt. Ma kisebb, amikor adoot kérdést kell pl a vállalatnál az 5 éves terv adott feladatainak megoldásában eldönteni .Nagyobb v-.lt az aktivitás a XXII. kongresszus idejön. Ez tehát változik és olyan következtetest levonni,hogy a parttagság passzív, nem lehet. ' , . ... A jelenlegi szak az bán a párttagság tevekenysjget nem a passzivitás jellemzi,annak ellenére,hogy vannak ilyenek. , ___________________________________Áo_____________ 7 ? m — ii i ■■ ... ■ ----------------c-----—-------t
