Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1959-10-13
é r i7 o • 14 - ' x J '■' Előfordul, különösen a káderpolitikában a szubjektív itéletmondás, a protekcionizmus, a--káderek ismeretség alapján funkcióba való helyezése. Sokszor ilyen elvek érvényesülnek az élüzem cimek odaítélésénél is. Továbbá a kerületi Pártbizottság elvárja a gazdasági irányitó szervektől azt, hogy az ipari üzemek átszervezésénél gondosabb előrelátás érvényesüljön és a káros bizonytalanságot megszüntessék. Megitéléséünk szerint np.gy felelőtlenség az, hogy a Kontakta gyár megszüntetésében háromszor határoztak és ezt mind háromszor mcgváltoz• o tatták. Ugyancsak nem kellő átgondoltságra vall az, hogy az 1959 január 1-vel végrehajtott üzemátszervezéseket 8 hónappal később megváltoztatják, vagy erről tárgyalnak és a termelő apparátust idegességbe és bizonytalanságba tartják. /Csavar, Fémszerelvény/. Azt tudjuk javasolni, hogy a döntés előtt gondosan elemezzék a helyzetet határozzák cl magukat és utána hajtsák végre. Minden ilyen észszerű intézkedés mellé a kerületi Pártbizottság ki fog állni. III. A kulturális forradalom, az ideológiai harc eredményei és tenni valók a XIII. kerületben, A kerületi Pártbizottság és alapszervezetei kezdettől fogva komolyan vették marxizmus-leninizmusnak azt az alaptételét, hogy a szociaxizmus anélkül nem győzhet, hogy a kulturális, ideológiai eszmei területeken, valamint az emberek gondolkodásában nőm hajt végre forradalmat. Ezért a kerületi Pártbizottseg az etéren jelentkező munkát az osztályharc egyik fő formájának tekintette. Munkánkat kezdettől fogva á alapvetően az eredményesség jellemezte, mégis tartalmasabbá, rendszerc| sebbé és hozzá lehet tenni ^egyértelműbbé csak a Központi Bizottság művelődéspolitikai irányelv eKöiog jelenése után vált. \ ' ' -• ' . 1 Az elmúlt 2 1/2 év alatt a kulturális munka területón a korületi Pártbizottság munkáját az alábbiak jellemezték: 1./ A kerület legfőbb kulturális centrumaiban a párt i vonalát érvényre juttatni, az ott maglévő sokféle irányzat között eligazodni és a marxizmus-loninizmus eszméjét érvényre juttatni. Itt olyan kulturális központokról van szó, ahol a kultúra üivelőinok létszáma alacsony ahhoz a tömeghez számitva, amelyet befolyásolnak ilyen, vagy olyan irányban. Pl. a kerület két színházának müsorpolitikája a József Attila művelődési otthon politikája, film-politika, szobrász, festőművész és irócsoportok tevékenységének befolyásolása, n Q* ' \ j f- f \ ^ ———— ■ n. ■ n. n i ————— ■ "■*— ■ ■ —-------------------- - - -V —--------------------------^ ' i.i '—•* -----------