Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1959-10-13
I / . i / ' " ..39 / « 11 -Ehhez a munkához a korül „ ti Pártbizottságnak is az eddiginél nagyobb segitsóget kell adni. A gazdasági munka sogitése nem lehet csupán egy osztály ésdt33S$ö, hanem az egész apparátus központi feladatát kell, hogy képezze. 2, / Lenin arra tanított bennünket, hogy a gazdaság és politika egymástól nem elválasztható fogainak, mégis ez a 'gyakorlatban nálunk 'sokszor előfordul. Ismerünk általunk tisztelt és nagyrabecsült L igazgatókat, főmérnököket, és főkönyvelőket, akik jól ismerik és értik a gyári termelés összefüggő kérdéseit, sokat törődnek ezek alakulásával versenyeznek külföldi kapitalista cégűkkel, még jól is kereskednek. De ha betoppanunk ogy műszaki értekezletre, ahol a minisztérium és vál- • lalat vezetőinek tárgyalása folyik, olyan érzés keletkezik bennünk, min ^ ha a világon semmiféle más fogainak nem léteznének, csak szervezési sémák, megrendelő lapok és a várható prémium elosztásának arányai. Azt mondják, a nevelés, a politikai felvilágositő munka végzése az a pártszervezet ügye és feladata, Félreértések elkerülése végett szeretném megmondani, hogy a gaz dasági vezetők nem tanultak eleget a kapitalistáktól, mert ,a kapitalista gyárigazgató politikai tényező is volt vállalatánál és saját maga világnézetére formálta a gyárat. Mi úgy gondoljuk, hogy jogos a kommunista igazgatók felé fellépni olyan követelményekkel és ezt tőrjük elvárhatjuk, hogy tanulva a kapitalista igazgatótól minden tevékenységűkben a marxizmus-leninizmus Vonalát juttassák érvényre* Tudomásul kell azt is venni még a pártönkivüli nüsza^ ki vezetőknél is, hogy nem elégséges a beosztottjaikat műszakilag és szakmailag nevelni, őket továbbképezni, mart tolnáik is meg lehet követelni, hogy politikailag is nevelejók beosztottjaikat. Mindaddig vgy i igazgató elvtársnak he legyen nyugta, amíg van egyetlen beosztottja is, I aki a nevelést másképpen értelmezi. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy műszaki, kereskedelmi és kooperációs kérdések eldöntésénél gazdasági vezetőink ogyrészo a helyi érdeket szembe dilitja a, népgazdaság egyetemes érdekével és ni ezt non tudjuk helyeselni. Az nem lőhet jó gazdasági vezető, aki a kérdések -megítélésénél az egyénből és nem a közösségből indul ki. /átárazás./ ' 3./ A harmadik dolog, melyet szóvá kívánok tenni az a munkaverseny felfogása,.a párt, a szakszervezeti bizottságok és az igazgató , oÍvbársok részéről. Ma üzemeinkben munkások nagytömegűi részt vesznek a szocialista nunkaversony különböző formáiban a vezetők segítségével leküzdötték azt az ellenforradalmi demagógiát., moly az egész műnkavőrsenymozgalori elvetését követelte. Mégis a munka elégtelenségét kell kifejezésre,juttatni akkor, amikor a nimkaverseny uj formái '« i _ ' ” ' . cv* ■.
