Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1958-10-24
Hm 4 í ' j Kútvölgyi elvtárs A művelődés politika 3r ónyelvei az iskola dolgozói között pezsgő életet hozott létre. Vitatkoznak, véleményekezt nyilvánítanak, és jövőhéttől kezdve szervezett keretekben kezdenek hozzá a vitákhoz. Az Irányelvek a pedagógusok számára azt hozták elsősorban, hogy őszintén megmondja a párt a véleményét arról, hogy jelenpillantaban hol állnak a pedagógusok és mit kíván a párt a szocialista művelődés politika tekintetében tenni, Az irányelvek érvelnek, bizonyítanak, meggyőzőek, tudományosak. Nincs benne dogmatikus légkör, melyben az ember ne tudná tisztázni,előremenni. Én a referátum egy részével szeretnék vitábaszállni. Egy alkon vizsgálta pl. a műszaki értelmiséggel, akik sokkal élőbbre vannak, mint a pedagógusok. Hn az értelmiség többi rétegének világnézetét kevésbbé ismrem, de a pedagógusokét ismerem. A pedagógusok voltak azok, akikben szív és lélek volt. Reagáltak mindég a változásokra. Változtak az utóbbi 13 év alatt is, azért .^rnert megértették a pedagógusok a párt politikáját. Nem tudom, hogy a műszaki értelmiség lelkesedett e annyira azoknak az eredményeknek, amiket elértünk 13 év alatt, pl. az iskolák általános iskolák lettek. Á pedagógusoknak a lelkesedése az elmúlt 13 évben nem olyan anyagiak mellett történt mint a műszakiaké. Az iskolák államosítása mellett volt a pedagógusok nagyrésze. Nincs persze minden rendben a pedagógusok fejében, magatartásában. Nagy felelősség van rajtuk a kulturális kialakítás terén, elsősorban a gyermekeknél. A munkásosztály kulturális a kialakításánál vannak nehézségek. Iskoláztatási törvényünk korserütlen, túlhaladott. Ez elősegíti, hogy a munkás gyerekek lemorzsolódnak, nem tanulnak tovább. 14 éves korig kötelező a Iskola, ki kellene mondani, hogy 8 általános iskola elvégzése kötelező, akár hány éves is az a gyermek. Közoktatási reformra van szükség. A munkásosztály gyermekeinek tanulásával kapcsolatban szeretnék beszélni: Mi tudjuk, hogy ebben a kérdésben nem áll minden pedagógus a hivatása magaslatán. Nem teszi szívügyének, hogy jó bizonyítványt szerezzen az a munkásszülo ^gyermeke. Az iskolák igazgatói, pedagógusai jó 77 szocialista törvények között élnek, s mégis a munkásszülőtaiiiicxx«KH#tókatís kRÜxixxsiirii^xkB^xxkx meggyőzésénél verejték kell izzadni, hogy beírassák a gyermekeiket a középiskolákba. Ezt a kérdést jobban kézbe kell venni. Ne érezzen olyan az a munkásszűlő, hogy áldozatot hoz azzal, ha közópsikolába Írassa a gyermekét. Ha a szülő nem készíti elő a gyermeket, akkor sokkal nehezebb. Nagyon nagy örömmel tudjuk üdvö0ölni,hogy a pedagógusok és a munkások az üzemekben minél többet fognak találkozni, mi szívesen megyünk, és szót tudunk akkor érteni. Szükség van, hogy a kerület pedagógusai megismerjék az üzemi dolgozók életét, ez jó hatással lesz a pedagógusokra is. Pedagógus és munkástalálkozók ez a helyes ut, ez feltétlen a munkát előbbre fogja vinni. Két iskolában bevezették a gyakorlati foglalkozást, a gyerekeket nem le, hot az iskolából még este sem kikergetni. Él az ifjúságban a munka szeretető. Ez ha csak az iskolán belül folyik tantárgyi foglalkozásnál nem olyan hasznos, feltétlen olyanná kell tenni, hogy a gyermek ne azt érezze, hogy ez tantárgy és feltétlen meg kell tanulni. Meg kellene nézni, hogy hány munkás szülő viszi be a gyermekét az üzembe, hogy lássa, hogy ott milyen az élet, és akkor nem viszolxyognának annyira a termelő munkától. Ez persze nem jellemzi az angyalföldi ifjúságra, lehet velük, akár hegyeket megmozgatni. Ha kértük jöttek és minden fizikai munkát szívesen elvégeznek. /L ti................................................................................._........................... .............................. .................................................................................................................................................... _____ - .| ■m ' 0
