Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1957-10-25
Láng; elvtárs: • Az anyag nem eléggé elemzi a kérdéseket. Olyan kitétel ven benne, hogy rémhírterjesztések vannak, de e. pártszervezetek nem eléggé lépnek fel és harcolnak''ellene, felvetődik a kérdés, hogy miért van ez Így, Ha megnézem a munkatervet,titkári tanfolyamot tele van szervezeti kérdésekkel. Egy régi hibába esünk vissza, hogy mindent szervezetileg akarunk megoldani, A tanfolyam napirendjeihez olyan kérdéseket kell beiktatni, ami érdekli a párttagokat, pl, a semlegesség kérdése. Az ellenség, amikor agitál talajra talál, mert muníciótok nincsenek, vagy pl, hazafiság, háború kérdése. Igyekszik az ellenség pánik ha&gulatot teremteni, pl. a sziriai helyzetnél, A titkári tanfolyam ig n alkalmas hely, ahol a tisztázatlan kérdésre választ adunk. Nem látom tisztán, hogy mit fogunk termi, hogy az ellenség ne dolgozzon, mivel zuzzuk szét az ellenséget, A tervben helyes lenne utalni, hogy mivel akarunk kimenni agitálni a munkafegyelem betartása érdekében. Ki kell nagyon hangsúlyozni az üzemi demokrácia kérdését, z~nJÓbban kell javitani a munkafegyelmet és az állampolgári fegyelmet Itt szükség lenne, hogy a pártszervezet az üzemben egy pár statisztikát tanulmányozzon, hogy hogyan alapulnak az SzTK baleseti arányok. Kruzslák elvtárs; A tömegmunkával kapcsolatosan: a tömegmunkával akkor tudunk előrehal dni, ha minnél erősebb kapcsolatot tartunk a tömegekkel. Több pártnopi előadóval beszéltem és elmondták, hogy a dolgozók az üzemekben felvetnek egy sor kérdést és a nagyrésze nincs megválaszolva. Az a véleményem, ha nem válaszoljuk meg a dolgozók által felvetett kérdéseket, akkor egy bizonyos fokú lazulás van, a párt tekintélye csökken. A problémára megoldást vagy magyarázatot kérnek. Másik ilyen kérdés a párttagok aktivitása. Általában még mindig ebben a i tekintetben nem jó állunk. Az a lenini meghatározás, hogy a párttagnak kötelessége pártmunkát végezni, tagdijat fizetni és a párt programját elfogadni/. - a harmadik rész nem igen érvényesül - ebben a tekintetben nem I /~N is igyekszünk súlypontként agitálni,"A pártbizalmiaknak is kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni,"foglalkoztatni a párttagokat. Egészen bizonyos az ha foglalkozik a párttagság, a párt önki vüli ekicel akkor ezzel is nagymértékkel' növekszik a párt tekintélye, a párt befolyása, A szervezeti szabályzatnak ezt a részét is érvényesíteni kell, hogy mindenki dolgozzon. Azokkal az emberekkel milyen eljárást tettek, akik olyan kijelentést tettek, hogy Lenin elvtárs azt nem mondta, hogy progresszívon kell fizetni a tagdíj at? Nagyon'sok helyen panasz ven, hogy azok az emberek, akik el IKKiüíX lettek bocsáj tv? ellenforradalmi vagy egyéb tevékenységük miatt sokkal jobb és magasabb beosztásokhoz jutottak. Ezeket a kérdéseket meg kellene vizsgálni. Az értelmiségnek van egy olyan 'rétege, amely a munkásokból nevelődött ki ezekkel szemben bizonyos averzióval vannak. Régi'értelmiséggel szemben van valami szakmai Mimádat”. Figyeljünk fel az uj értelmiségre, a becsületes , rétegre^ akik nem hőbörögtek áz'ellenforradalom ideje alatt, és ezekkel kell pótolni, akiket el távolítottunk;, Szalai elvtárs: Pártszervezeteink egy részében felütötte a fejét az önelégültség. Pártszervezetek, párttagok nem akarják tudomásul venni, hogy pártönkivüliek is betölthetnek funkciókat, ez is önelégültséget bizonyít, A párttagság kétharmad része nem végez pártmunkát, Ehhez hozzájárul, hogy a pártvezetőségek munkája nem elég színvonalas, nem olyan amit a helyzet megkövetel. Ebben is van része az önelégültségnek, a szelctánsságnak. Ilyen gyors konszolidációt a tömegek nélkül elérni nem tudtunk volna. Ezt a kommunisták o- 2 - I " “ _ ----------------------—------------i
