Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1985-02-23
. ~ ■ " *■ "; " 1 —------------------------------------------' -' -!» i 97 rendezvény Jellegű program, de elemeiben sem alakult ki a gazdasági termelő feladatokkal összehangolt művelődési folyamattervező tevékenység. Sajnos a nagyüzemi munkások művelődésének legátfogóbb szervezeti kereteit nyújtó szocialista brigádmozgalomban - kerületünkben is - háttérbe szorulnak a művelődési törekvések, ami maradt, ott sem csökkennek a formális elemek. Talán fontolóra kellene venni, hogy e Jelenségek csak e művelődési forma elégtelenségére vagy esetleg elavultságára utalnak. Utal a beszámoló arra is, ho^y kerületünkben is igen magas még az ingázók és a munkásszállásokon élők aránya. Ezért is követel a közművelődéstől megkülönböztetett figyelmet ez -x-n a réteg, amelynek köztudottan sajátosak a problémái: kb. 30 % ^ az általános iskolát sem végezte el, helyenként ablakok 10 #-át is eléri az analfabéták aránya. Többségükben családi bajokkal terhelti magukra maradt, gyakran szocializációs zavarokkal küszködő réteg ez. A lakóhelyi közművelődésről azért nem szólnék részletesebben, mert meggyőződésem, hogy a lakóhelyi és az üzemi közművelődés gyakorlatának az eddigieknél szervesebb, intézményesebb összehangolása a közművelődés egyik legvitatottabb, de mindenesetre legfontosabb kérdése. Kerületünkben az utóbbi években a gyermekek száma 30 $-kal nőtt. 20 ezer fiatal dolgozik, fele az iparban. Növekszik a beilleszkedési zavarokkal küzdő, a fegyelmet, a rendet rosszul tűrő , gyerekek száma. A veszélyeztetett gyerekek aránya elérte a 10 $-ot. I Az ifjúság művelődésének, nevelésének problémája az egész szocialista perspektívánk meghatározója. Helyzetük minden fejlett társadalomban, a kapitalizmusban is megváltozott. Rövidül a gyerekkor, korábban válik, vagy érzi magát felnőttnek, meghosszabbodott a tanulási idő, eltolódik a családalapítás ideje. Fiatalabb korában különül el a családtól, fiatalabb korában találkozik és akarva-akaratlanul hosszabb ideieg él együtt azokkal a kultúra közvetítette áramlatokkal, amelyek életérzését akarják kifejezni. Ezek az áramlatok valóban hoznak új értéket is, de sugallnak passzivitást, közönyt, ösztönöznek agresszivitásra is, sőt néha önpusztításra is. Egyidejűleg föltranszformálódva hatnak, főként a tizenévesek közérzetére, nézeteire, magatartására azok az eszmék és negatív magatartásminták, amelyeket számukra a környezet sugároz. Nem lehet legalább nem utalni arra, ho^y az utóbbi időben az egyház szabadidős tevékenysége is föüeLenkült, főként a gyerekek és az ifjúság körében. Az egyházak nyilt ideológiai tartalmú %
